Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az európai ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3862 magyar törekvések szinte maradéktalanul érvényes ültek. Ezek a törekvések elsősorban arra irányultak, hogy olyan alkotmánya legyen az Uniónak, amely biztosítja a bővítés után is az Unió működőképességét, érvényesüljön a tagállami egyenjogúság. Ennek példáit a miniszter úr is expozéjában elmondta, hogy ez konkrétumaiban mit jelent, főként az egy országegy biztos elvének 2014ig történő maradéktalan érvényesítése, és más területeken is vannak ennek konkrét jelei. És ami talán számunkra különös fontossággal bír, ez az a javaslat, amelyet a kormányközi konfe rencián sikerült elfogadtatni, hogy az Európai Unió értékei között szerepeljen a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. Ez az egyszerű mondat nagyon bonyolult és nagyon fontos tartalmat fejez ki számunkra, hiszen ezzel a mondattal a kisebbségek védelme, a kisebbségek jogainak védelme bekerült az Unió értékei közé, és ez azzal a következménnyel jár, hogy az európai kisebbségvédelmi rendszer újabb fontos elemmel szélesedett, amelyet a későbbiekben nyilvánvalóan használni lehet. Ennek a mondatnak a z értelmezésében számomra nagyon pontos eligazítást nyújt az Európai Parlament jelentéstervezetének megállapítása, amely világosan leírja, hogy ezek az értékek továbbá referenciakövetelményeket jelentenek a jövőbeli bővítésekkel kapcsolatban, és alapot adh atnak szankciók kivetésére olyan tagállamokkal szemben, amelyek tartósan súlyosan megsértik ezeket. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jövőbeni felvételeknél, összefüggésben a '93as koppenhágai kritériumok első csopo rtjával, hangsúlyosan veszik figyelembe azokat a körülményeket, amelyek az emberi jogok érvényesülésére, beleértve a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesítésére vonatkoznak. Ez tehát meggyőződésem szerint újabb lehetőséget jelent számunkra, újabb esélyt te remt arra, hogy Európában a kisebbségvédelem olyan helyen jelenjen meg az európai közös intézmények szemléletében, amely erősíti ezek érvényesítését, és fontos követelményként határozza meg ezek érvényesítését az egyes tagállamokkal szemben. (8.40) Ami ped ig az alkotmány további tartalmait illeti, tisztelt képviselőtársaim, elsősorban azt szeretném kiemelni, hogy ez az alkotmány egy szociális értékekben gazdagabb Európa vízióját vázolja fel; ez az alkotmányos szerződés vagy alkotmány az európai szociális mo dell alapvető értékeit rögzíti, sőt ezeket további új elemekkel egészíti ki, mint a teljes foglalkoztatás célkitűzésként történő definiálása vagy az egyenlőség minden irányú és széles terjedelmű érvényesülése a társadalomban, a szolidaritás és számos más o lyan jog, olyan érték, amely az újonnan csatlakozó államok polgárai számára meggyőződésem szerint különös jelentőséggel bír, hiszen érezhetik, láthatják mindezekből az értékekből, hogy milyen Európa formálódik a következő évtizedekben. De hasonló jelentősé ge van annak, hogy ez az alkotmány egy demokratikusabb Európát, egy demokratikusabb Európai Uniót tartalmaz, ennek a célkitűzéseit tartalmazza, és ez az intézmények működésén túlmenően, amelyek valóban átláthatóbban és demokratikusabban működő intézményekk é válnak, nagymértékben megnöveli az Európai Parlament szerepét, a nemzeti parlamentek ellenőrző szerepét és a közösségi jogalkotás és a nemzeti parlamentek közötti szoros kapcsolat kialakításának lehetőségét, és nem utolsósorban az alapvető jogok chartájá nak beépítésével nagyon széles skálája alakul ki azoknak a jogoknak, amelyek a demokratikus részvétel lehetőségét biztosítják. Ez az alkotmány egy biztonságosabb Európát ígér. Biztonságosabb Európát, mert megváltoztatja a döntéshozatal fő formáit a szabads ág, biztonság, igazságosság övezetének megteremtése kapcsán, hiszen itt is a döntési eljárás fő formája a minősített döntés lesz, ami megteremti annak az esélyét, hogy egy hatékonyabb jogalkotás alakuljon ki az Európai Unióban, új, hatékonyabb intézményeke t hoz létre, és megerősíti az intézmények közötti operatív együttműködés formáit. Ez az a kérdés, amelyben szinte teljes összhangot láthatunk az európai közvéleményben, hogy egy biztonságosabb Európa érdekében bizony az európai közvélemény sok szempontból hajlandó a nemzeti szuverenitás határait is rugalmasan érvényesíteni, értelmezni, hiszen a biztonság mindannyiunk közös érdeke.
