Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. SOMOGYI FERENC külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3858 képviselve vehettünk és vettünk részt az európai integráció alapjainak újrafogalmazásában. A kormányközi konferencia kezdetén a kormány a Konventben képviselt magyar álláspontra alapozva az alábbi fő célkitűzés eket fogalmazta meg: egy hatékony, működőképes Unió biztosítása, a tagállamok egyenjogúságának és szolidaritásának érvényesítése, az intézményi egyensúly fenntartása, a vegyes, közösségi kormányközi igazgatási modell fenntartása a közösségi módszer irányáb a való ésszerű előrelépéssel és az EU nemzetközi szerepvállalásának erősítése. A magyar tárgyalási alapelveket sikerült érvényesítenünk. A közösségi jog eszközei egyszerűsödtek, és az új szavazási rend egyszerre biztosítja a nagyobb tagállamok számára kedv ező demográfiai kritérium és a kis és közepes országok által szorgalmazott “tagállamok többsége” elv érvényesülését. A döntéshozatal során növekvő szerephez juthatnak az egyegy kérdésre szerveződő ad hoc koalíciók, ami szintén egybevág hazánk elképzelései vel. Az Unióban változatlanul irányadó a tagállamok egyenjogúsága, sőt azt sajátos megfogalmazással - a tagállamok egyenlők az alkotmány előtt - első alkalommal az EU alkotmányszerződése is rögzíti. Hasonlóan fontos eredmény a szolidaritás elvének változat lan szerephez jutása. Többek között erre hivatkozva léphetünk fel a hazánk számára kulcsfontosságú következő uniós költségvetés, az Agenda 20072013 vitája során. Magyarország jogos célkitűzése, hogy évente a GDP 4 százalékát kitevő pótlólagos uniós forrás t kapjunk az ország modernizációjának, európai felzárkóztatásának erősítéséhez. Az intézményi egyensúlyt is sikerült megőrizni. A bizottság kezdeményező szerepe új megerősítést nyert, ami kulcsfontosságú az integráció továbbfejlesztése szempontjából. A Tan ács, különösen az Európai Tanács politikai irányvonalat meghatározó szerepe az új elnöki funkció létrehozásával láthatóbbá válik, egyes új jogkörök révén pedig hatékonyabb lesz. Végül, de nem utolsósorban említeni, hangsúlyozni kell az Európai Parlament lá tványosan erősödő szerepét is. Tovább erősödik ésszerű keretek között a kis és közepes tagállamok érdekeit különösen szolgáló közösségi módszer. E tekintetben a legjelentősebb újítást az úgynevezett passarelle, azaz átmenetre jogosító klauzula jelenti, ame ly az Európai Tanács egyhangú szavazata esetén lehetőséget ad új témakörök jövőbeni átsorolására, az egyhangú szavazás alól többségi döntéshozatali státusba. Végül, de nem utolsósorban az EU világpolitikában játszott növekvő szerepének szimbólumaként létre jön az uniós külügyminiszteri poszt, amelyet elsőként Havier Solana tölt majd be. Az uniós külügyminiszter egyszerre lesz a Bizottság tagja, és tartozik majd közvetlenül a Tanácshoz. Feladata az EU külkapcsolati tevékenységének összehangolása, az EU adott témában való egységes fellépésének elősegítése, valamint a közös európai érdekek nemzetközi képviselete. (8.20) Közepes tagállamként különösen érdekünkben áll a tervezett európai diplomáciai szolgálat mielőbbi felállítása. A fenti átfogó célkitűzések melle tt Magyarország négy prioritást is meghatározott a maga számára, amelyek alkotmányszerződésben való tükröztetése a magyar diplomácia elsődleges feladata lett. Elsőként az alkotmány értékalapját sikerült hazánk, de a régió és egész Európa szempontjából is g azdagítani a kisebbségekhez tartozó személyek jogai védelmének tekintetében. Az alkotmányszerződés ilyen módon egyértelművé teszi mind a tagállamok, mind pedig a taggá válni kívánó országok számára az Unió vonatkozó elvárásait, másrészt lehetőséget biztosí t arra, hogy érzékenyebbé tegyük az európai intézményeket a kisebbségi kérdéskör iránt. Másodszor: a bizottság összetétele tekintetében 2014ig mindenképpen lesz magyar tagja az Európai Bizottságnak, és fennmarad az egy országegy szavazóbiztos elv. Ezt kö vetően a Bizottság létszámát a tagállamok számának kétharmadában határozzák meg, és az egyenjogúság elve alapján a tagállami jelöltek rotálásával töltik be. Harmadszor: az alkotmányszerződésbe bekerült a megerősített együttműködéshez később csatlakozók fel zárkóztatásának előmozdítása. Magyar részről ugyanis következetesen elutasítjuk a
