Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
3835 süllyedés várható, de ügyesen kijátsszák a törvényt, és senki semmit nem kap ezért cserébe, és sajnálatos módon úgy látjuk, hogy a törvény javaslat kapcsán ez a jövőben is így lesz. A meddőhányók vonatkozásában komoly gondok merülnek föl. Fölmerült a bizottsági ülésen a vörösiszap és szürkeiszap keveréke Ajka vonatkozásában, illetve más meddőhányó, ahol tisztelettel jelzem, amennyiben fölhasz náljuk, akkor már nem meddő, hanem akár haszonanyag is lehetne a törvény megfogalmazása szerint. Meggyőződésünk, hogy a törvénynek visszamenőleg is rendezni kellene ezeket a dolgokat, pontosan azért, hogy, mondjuk, az osztrák bányajáratok beszakadása követ keztében kialakult katasztrófák nálunk ne forduljanak elő. Tisztelt Ház! Mindezeket figyelembe véve a környezetvédelmi bizottság 12 igen és 9 tartózkodás mellett tartotta általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüke t. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most ismét megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, aki most a gazdasági bizottság előadójaként kíván szólni. Képviselő úr! DR. JÓZSA ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Kösz önöm a szót, elnök úr. A környezetvédelmi bizottságban elhangzott megállapítások egy részéről képviselőtársam, Pap János már beszámolt. Én úgy gondolom, azért ki kell emelni, ha a törvénymódosítás környezetvédelmi vetületeiről szólunk, hogy a módosítás rév én került be olyan helyre a környezetvédelmi hatástanulmány, ami időben biztosítja azt, hogy megfelelő szakaszban kerüljön elkészítésre, másrészt a tájrehabilitáció szintén ennek a törvénymódosításnak a révén az üzemviteli engedélyezési eljárásban kapott h elyet. Tehát a törvény a többség véleménye szerint a környezetvédelmi szempontok tekintetében is előrelépést jelent, és úgy gondoljuk, hogy természetesen a puding próbája az evés, de az, hogy ez a jogszabályi módosítás a környezetvé delmi szempontokat sokkal erősebb garanciákkal szerepelteti, mint az korábban megfogalmazódott, az legalábbis reményre ad okot, hogy a későbbiekben a törvény alkalmazása során is érdemi lehetőséget biztosít a környezetvédelmi kritériumok teljesítésének. Ez volt az alapja, hogy a környezetvédelmi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta, és támogatta az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. A bizottsági állásfoglalások ismertetésének a végére értünk. Mo st az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Podolák György képviselő urat illeti a szó, MSZP. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Képviselőtársaim! Jelentős és körültekintően előkészített törvényjavaslatként lehet röviden jellemezni azt a javaslatot, amely a bányászatról szóló törvényt módosítja. Ez a törvényjavaslat számos ponton átfogó igénnyel vezeti át a bányatörvényen a s zükségessé vált módosításokat, ugyanakkor mégsem tartalmaz olyan horderejű változtatásokat, ami az ágazat szabályozásának alapvető átalakítását jelentené. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát nem a bányászati szabályozás reformját jeleníti meg, hanem a szabályozás finomítását, hatékonyabbá tételét és korszerűsítését. (20.30) A korszerűsítés itt elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat építésének elősegítéséhez szükséges, a szabályozás finomítása pedig az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatainak a beépítés éhez. A nemzeti fejlesztési programok, így az úthálózat fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek azok a módosítások, amelyekkel a törvényjavaslat racionalizálja és gyorsítja a hatálya alá eső
