Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
377 koncessziós szerződés módosításához címmel benyújtott országgyűlési határozati javaslat zárószavazása. Az előterjesztést H/10568. számon, az egységes javaslatot /6os számon kapták kézhez képviselőtársaim. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal egyetlen döntést igényel. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a H/10568. számú országgyűlési határozati javaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: 196 igen, 138 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést az Országgyűlés elfogadta. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényja vaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Soron következik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala . Az előterjesztést T/10138. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig /21., 23., 37. és 41. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisz telt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A módosítással kapcsolatban beadott képviselői és bizottsági módosító indítványok jól körülhatárolható kérdéskörökre vonatkoztak. Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt azt javasolták, hogy a kisvállalkozások mentes üljenek a járulékfizetés alól. Ezzel a járulékfizetésre kötelezett vállalkozások száma 70 százalékkal csökken, a befizetések csökkenése viszont az alap működése szempontjából csak elviselhető kiesést jelent, ezért ezt a javaslatot a kormány is támogatta. A kisvállalkozások természetesen a jövőben is részesülhetnek az alap forrásaiból pályázati úton. A kormány elfogadta azt az indítványt is, hogy mentesüljön a járulékfizetés alól néhány olyan szervezet, ahol a járulékfizetés alapját képező korrigált nettó ár bevételt nem határozzák meg, illetve egyesek esetében ez nem is határozható meg. Támogatja a kormány azt az ésszerű javaslatot, hogy ne kerüljenek hátrányba a kutatásra szakosodott kapcsolt vállalkozások, amelyeket az eredeti törvény valóban hátrányosan kü lönböztetett meg azoktól a vállalkozásoktól, ahol a kutatást, úgymond, házon belül végezték. A módosítás lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozások egymás számára végzett közvetlen kutatásfejlesztési költségeinek leírását a járulékból. A törvény ezután is ös ztönzi egyrészről a vállalkozások, másrészről az egyetemek, kutatóintézetek, valamint a közhasznú formában működő kutatóhelyek működését. Az e szervezetektől megrendelt kutatásfejlesztés költsége már eddig is leírható volt a járulékból. Annak érdekében vi szont, hogy a költségvetési és a közhasznú kutatóhelyek alvállalkozás formájában ne váljanak vállalatközi megrendelések közvetítőivé, a korábbinál pontosabb megfogalmazás került az új törvénybe. Nem a tőlük megrendelt, hanem az általuk végzett kutatásfejl esztés költsége írható le. Az első év tapasztalatai alapján az alap működtetésére fordítható 2 százalékos keret nem fedezi a tényleges költségeket, figyelembe véve az európai uniós csatlakozás után megnövekedett ellenőrzési, utóértékelési és monitoringfela datokat. A hasonló nyugateurópai kutatásfejlesztési programok kezelésére általában 58 százalékot fordítanak. A most előterjesztett módosítás szerint a működésre fordítható összeg az idén legfeljebb 4 százalék lehet, de ez a korlát a bevételek későbbi vá rható növekedésével lejjebb kerül. 2005ben legfeljebb 3,3 százalék, majd 2006tól legfeljebb 2,5 százalék
