Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz):
3680 ez a tény, mármint a pénzbírság alkalmazásának, pénzbírság kiszabásának a ténye nem válik a cégjegyzék részévé, pusztán a nyomozás megindulása fog szerepelni, és hiába zárult le az eljárás akár jogerősen is, a cégjegyzékben továbbra is csak az fog szerepelni, hogy egy nyomozá s megindult, folyamatban van az adott jogi személlyel szemben. Azt hiszem, nemcsak a jogi személyek, a gazdasági partnerek, az üzleti kapcsolatban álló felek érdekét szolgálná, hogy kitűnjön az, hogy a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabott ki a bíró ság, hanem magának az adott jogi személynek az érdekét is szolgálja, hogy kitűnjön a cégjegyzékből az, hogy ez az eljárás, az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás lezárult, mégpedig pénzbírság intézkedés kiszabásával. Látom, hogy az időm lejárt. Elnök úr , engedelmével majd egy következő felszólalásban folytatnám. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megkérdezem… De nem is kell megkérdeznem, újabb hozzászólásra megadom a szót Vidoven Árpád képviselő úrnak, Fidesz. DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Az ajánlás 3., illetve 5. pontjában lévő kapcsolódó módosító indítványom kapcsán a következőt kívánom megjegyezni. Már az általános vitában is üdvözöltük azt, hogy a cégbejegyezési, illetve a változásbejegyzési eljárásban a határidők jelentősen rövidüln ek. A módosító indítványom, illetve módosító indítványaim arra irányulnak, hogy az eredeti rendelkezéseknek megfelelően továbbra is naptári napokban kerüljenek számításra a határidők, ne pedig - mint ahogy az előterjesztésben szerepel - munkanapokban. Az e lőterjesztés indokolása tartalmazza azt, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező cégek esetében a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési határidő átlagosan 8 nap. Azt gondolom, hogy ez a 8 nap bőven belefér az előterjesztésben szereplő 20 munkanapos h atáridőbe, még abban az esetben is, ha csak 20 napot - mint ahogy én javaslom - tartalmazna a rendelkezés. A jogi személyiséggel rendelkező cégek esetében ez a határidő 15 nap. Azt gondolom, ez is bőven beleférne, mármint az, hogy 30 napon belül kerüljön s or ezekre, ne pedig 30 munkanapon belül, mint ahogy az eredeti előterjesztés tartalmazza. Továbbá föl szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a hatályos magyar eljárásjogi rendelkezések általában a naptári napot tekintik a határidők számításának alapjául. E lvétve, igazán ritka esetben találkozunk naptári napokkal az eljárási törvényekben. Például a Pp. két helyen tartalmaz munkanapot, a kézbesítés, illetve a tárgyalási jegyzőkönyv elkészítése tekintetében; a Be.ben is ritka a munkanapokban történő szabályoz ás, például a terhelt lakcímváltozásának bejelentése vagy az irat elvesztése, megsemmisülése, illetve az iratok megtekintése és elolvasása tekintetében találkozunk csak a munkanapban történő meghatározással; míg az Áe.ben pusztán egy esetben fordul elő a munkanap, a kézbesítés tekintetében. Tehát azt gondolom, hogy a magyar hagyományok mindenképpen azt predesztinálják, hogy az eljárási határidők a cégtörvényben - csakúgy, mint eddig - továbbra is naptári napokban kerüljenek meghatározásra, ne pedig munkana pokban. (20.30) A következő indítványom, amelyhez hozzá szeretnék szólni, ez a 10., illetve ehhez kapcsolódva a 7. pont. Ezek a rendelkezések a Pp. felülvizsgálati szabályainak módosítását tartalmazzák. Az eddigi szabályozás úgy szól, hogy kizáró lag azokban az esetekben nem lehetséges a felülvizsgálat, amelyeket maga a Pp. meghatároz. Ezt a szabályozást puhítja fel az előttünk fekvő előterjesztés egy új p) pont beiktatásával, amely lehetővé teszi azt, hogy a törvényben, más törvényben meghatározot t esetben is kizárt legyen a felülvizsgálat intézménye; egyúttal a vonatkozó szakasz első mondata, mármint az, hogy a felülvizsgálat kizárására csak és kizárólag a Pp.ben meghatározott esetekben kerül sor, ez hatályát vesztené.
