Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
3662 Arra sem kaptunk megnyugtató választ, hogy a törvénytervezetben vázolt új szervezeti felépítés mennyire csökkenti a Magyar Tudományos Akadémia jelenleg betöltött szerepét a kutatások területén. A hazai kutatói kapacitásnak ma csak 10 százaléka tömörül az Akadémián, miközben az ország tudományos eredményeinek 3536 százalékát produkálja ez a köztestület. Folytathatnám a sort, tisztelt Ház, a kellő válaszok nélkül maradt kérdések sorát. A szükséges egyeztetések és konkrétumok, tényszámok hiánya miatt, a felsőoktatásban kialakult bizonytalanság miatt, a tervezettel összefüggő kö ltségvetési tervezet hiányosságai miatt a javaslatot ebben a formában nem támogatjuk. Köszönöm a figyelmüket. (19.00) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Arató Gergely államtit kár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Én alapvetően ebben a vitában azt látom, és ezt mindenképpen fontosnak tartom, hogy az Országgyűlésben van elszánás arra, hogy előrelépjü nk azon a területen, hogy Magyarországot a tudásközpontú gazdaságban és tudásalapú társadalomban sikeressé tegyük. Képviselőtársaim számos olyan pontot említenek többkevesebb joggal, ahol előrelépésre, jobb eredményekre lenne szükség. Ugyanakkor, amikor p olitikai döntést hozunk arról, hogy hova csoportosítunk forrásokat, és hol kezdeményezzünk törvényalkotást, jogszabályalkotást, akkor a legfontosabb kitörési pontot kell kiválasztani. A mi álláspontunk az - és ebben Ivanics képviselő úrral értek egyet , h ogy ez a pont az innováció, a kutatásfejlesztés kérdése. Igen, az a kérdés, hogy ne csak legyenek tudományos eredményeink - a magyar alapkutatás ma is kiváló tudományos eredményeket hoz számos mutató szerint , de ezek hasznosuljanak, ezek segítsék elő a gazdaság fejlődését. Erre teremt többletforrást az innovációs alap, képviselőtársaim. Nem elvesz valahonnan, többletet teremt; természetesen onnan, ahonnan általában a költségvetés többletet tud teremteni, befizetésből, járulékbefizetésből, de olyan módon, hogy egyben ösztönözze a kutatásra, a fejlesztésre magukat a vállalatokat is, hiszen aki maga kutat, annak nem kell ezt a járulékot befizetnie. Ilyen módon tehát azt érjük el, hogy a legfontosabb ponton legyen egy többletfinanszírozás, és ehhez teremtjük meg most ezzel a törvénnyel azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy meglegyen az a környezet, amelyik ezt ösztönzi. Mert azért a korábbi példák is azt mutatják Magyarországon és máshol is, hogy ha kizárólag többletforrást biztosítunk, az önma gában nem tolja el az arányokat az ipari, a vállalati felhasználás irányába. Ehhez szükség van más változásokra is; a képviselő urak által sokat emlegetett skandináv, japán, amerikai példák elsősorban erre mutatnak rá. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én ugyanonnan indulnék ki, abból a pontból indulnék ki, amivel Szekeres Imre ké pviselőtársunk kezdte hozzászólását, jelesül, hogy Magyarország a világon a második helyezett az egy főre jutó Nobeldíjasok számában. Hozzátehetünk ehhez még egy adatot: Magyarország világelső abban, hogy egymillió dollár ráfordításból mennyi hivatkozott tudományos publikációt tud kitermelni. Vagyis a kutatásban, az új ismeretek gyarapításában, ha kicsit profánabb akarok lenni, az emberi kíváncsiság kielégítésében, amely a legfőbb tudományos
