Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
3657 kutatásfejlesztésre költött pénz jelentő s része alapkutatásra költődik, épp ez a probléma egyébként, hogy nem hasznosul, és nem a vállalkozások használják fel azokat a kutatási eredményeket, amelyek alapkutatásként kijönnek. De azért van egy jó hírem is: a költségvetés módosítása kapcsán kormány párti képviselők különösen az OTKA költségvetésének bővítésére tettek javaslatot, tehát ilyen szempontból ha holnap ezekről szavazni fogunk, akkor ezzel mindenképp találkozni fogunk. Azt gondolom, hogy nem öncélúan és nem presztízsből kell kutatni, hanem a zért, hogy az ország, a gazdaság, a társadalom fejlődjön, és azt gondolom, hogy ez a törvény ennek fog alapot nyújtani. Talán olyan dolgokon gondolkodhatnánk, hogy a kutatásfejlesztésre összeszedett, majd állami pénzzel bővített pénzek kiadása milyen módo n történjen. Pályázatok szempontjából vagy normatívan? Azok a vállalkozások, amelyek 1 forintot elköltenek kutatásra, ahhoz az ország gazdasági teherbíró képességéhez mérten, mondjuk, adunk 30 fillért, az biztos, hogy valamilyen termékben fog megjelenni, é s az nyilván alkalmazott kutatást fog generálni. Azt gondolom, hogy ezekről kell beszélnünk, és ez a törvény ezekhez jó alapot ad. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Arató Gergely államtitk ár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd javasoljak egyfajta olyan szemléletet, ami magából a törvényből is következik, és talán elejét vehetjük vele egy olyan vitának, amely itt most kibontakozni lá tszik arról, hogy inkább alapkutatásra vagy inkább innovációra, kutatásfejlesztésre van szükség. Azt gondolom, hogy a törvénynek éppen az a szemlélete, hogy ennek a két szférának egymást erősítve kell működnie. Elképzelhetetlen egy egyetem például, amelyi k csak alapkutatással foglalkozik, és nincsenek olyan leágazásai vagy olyan kutatási témái, amelyeknek gyakorlati hasznosságuk van. Nyilván természetesen különösen igaz ez például a mérnökképzésben vagy azokban a képzésekben, ahol maga a képzés gyakorlati felhasználásra irányul. Más oldalról természetesen elképzelhetetlen hatékony ipari kutatás anélkül, hogy legyen neki egy alapkutatói hálózatban, egyetemi hálózatban lévő alapkutatói bázisa, egy olyan bázisa, amely megfelelő tudományos eredményeket produkál , és biztosítja egyébként azoknak a szakembereknek az alapképzését, akik részt vesznek ebben a kutatóhálózatban. Ez a törvény arra tesz kísérletet, hogy az innováció, a kutatásfejlesztés oldaláról megalapozzon egy ilyen típusú együttműködést, ha tetszik, összeillessze azokat a mozaikokat, amelyekből együtt majd létrejön az a kép, amely egy hatékony, a tudományos és az innovációs ipari célokat egyaránt szolgáló szemléletet hoz magával. Helyes tehát, hogy ebben a törvényben a versenyképesség szempontjából vi zsgáljuk a kutatásokat, ebből a szempontból vizsgáljuk az innovációt. Ahhoz teremtünk eszközöket, hogy ebből a fajta eredményből legyen majd felhasználható eredmény, legyen majd versenyképesség - ha tetszik, legyen majd gazdasági haszon. De azt kell látnun k, hogy ennek az eredménye éppen az lesz, hogy ha ez a szféra meglódul, akkor húzni fogja maga után az alapkutatást, húzni fogja maga után azt a szellemi infrastruktúrát, ami szükséges ahhoz, hogy egy innovációs, kutatásfejlesztési tevékenység sikeres leh essen. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ivanics István következik, Fideszfrakció. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) :
