Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3645 A harmadik nagy csoportba az innováció emberi erőforrásaival, a belföldi és nemzetközi szakemberáramlás támogatásával kapcsolatos intézkedések tartoznak. Ezek értelmében a közalkalmazott kutató részt vehet a K+F eredményeket hasznosító vállalkozás munkájában, és ehhez közalkalmazotti jogviszonyának fenntartása mellett fizetés nélküli szabadságot kaphat. Az innováció utánpótlását, a fiatalok érdeklődésének felkeltését és magas szintű képzésüket segíti az a rendelkezés, amely szerint a tudományos fokozattal vagy címmel rendelkező középiskolai tanárok alkotói szabadságra jogosultak, amelynek során féléves ösztöndíj segítségével mélyíthe tik el, illetve frissíthetik fel tudásukat. A hazai kutatás és kutatáshasznosítás számára fontos, magas vagy speciális képzettségű külföldiek beáramlásának megkönnyítése érdekében pályázati úton nyújtható támogatás. A törvényjavaslat nagy súlyt helyez a ku tatásfejlesztés, a technológiai innováció ismertetésének és társadalmi elismertségének javítására is. Tisztelt Ház! Az előzetes bizottsági tárgyalás folyamán kétfajta vitás kérdés merült fel elsősorban. Az egyik azt kifogásolta, hogy az innovációs alaptör vény miért csak követi az Innovációs Alapról szóló törvényt, tehát a nagy innovációs törvénynek miért nem része az Innovációs Alapról szóló törvény. Ez a kifogás talán jogszabályszerkesztési szempontból méltányolandó, mégis azt kell mondanunk, az, hogy a törvényhozás már tavaly megalkotta az Innovációs Alapról szóló törvényt, lehetővé teszi azt, hogy mára már stabil és egyre növekvő mértékű források álljanak rendelkezésre az új innovációs törvényben megfogalmazott célok végrehajtásához. Az alap szolgálja a kisvállalkozások innovációs eredményeinek piacra jutását, szolgálja kiválóságközpontok létrejöttét az egyetemeken és a kutatóintézetekben, és szolgálja azt, hogy olyan regionális kutatásfejlesztési intézményrendszer jöjjön létre, amelynek segítségével mó d van arra, hogy az egyes térségek fejlődésében is fontos szerepet játszhasson az innováció, a kutatás, a fejlesztés. A másik kifogás azzal foglalkozik, hogy vane akkor végül is forrás ennek a törvénynek a végrehajtására. Erre részben már válaszoltam. A t örvény végrehajtásának egyik forrása az Innovációs Alap, az egyre növekvő vállalati befizetés, az ehhez tartozó egyre növekvő költségvetési támogatás. Van azonban egy másik fontos forrás. Az Európaterv keretében a kutatásfejlesztés a gazdaság- és vállalk ozásösztönzési programnak az egyik legfontosabb célja. Ennek keretében az irányító hatóság 2004ben hat pályázati konstrukciót hirdetett meg a költségvetésből, tehát a költségvetési intézményeknek, illetve vállalkozásoknak kutatásfejlesztés, innováció cél jára. Öt esetben már a döntés is megszületett, ilyen például a kooperációs kutatóközpontoknak szóló pályázat, amelyben idén 4,5 milliárd forint került lekötésre, vagy éppen a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejleszt ése című pályázat, ahol lényegében ez műszerbeszerzést és eszközbeszerzést szolgál, amelynek keretében közel 7 milliárd forinttal lesznek gazdagabbak a kutatóhelyek. Azt kell tehát mondanunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy éppen az Innovációs Alapról szól ó törvény elfogadása miatt a törvénnyel kapcsolatos finanszírozás is megnyugtató, rendelkezésre áll, és természetesen szükséges továbbra is az, hogy az Országgyűlés is biztosítsa a költségvetési törvényben az állam által befizetendő részt az Innovációs Ala pba. Miért állítjuk tehát azt, hogy ez a törvény javítja az ország versenyképességét? Nemcsak azért, mert megkönnyíti a kutatásfejlesztés finanszírozását, ösztönzi az eredmények hasznosítását és az innovációs szakemberek utánpótlását, valamint kedvezőbb k eretfeltételeket teremt az innovatív vállalkozásoknak. A törvényjavaslat céljainak megfelelően fejlődő, tudáselőállító és tudáshasznosító hálózatokra épülő nemzeti innovációs rendszer önmagában is ösztönzi az új technológiák alkalmazását és a kutatásfejl esztésre orientált további tőkebefektetéseket. Azt reméljük tehát, hogy az új innovációs törvény következtében létrejövő új kutatásifejlesztési struktúrák éppen azokat a vállalkozásokat vonzzák majd Magyarországra, amelyek korszerű tudást, jól fizető munk ahelyeket,