Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Erdős Norbert (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Több pénzt az embereknek vagy több pénzt az emberektől címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
3636 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Ú r! Mint azt nagyon helyesen mondta, az oktatási kormányzat az egyenlő elvű finanszírozásra törekszik, tehát arra, hogy azonos állami finanszírozásban részesüljön minden diák, akár önkormányzati, akár állami iskolába jár. Ennek a finanszírozásnak az a módja , hogy az egyházi fenntartók a központi költségvetésből többletfinanszírozáshoz jutnak a kiegészítő normatíván keresztül, ami az önkormányzatok saját bevételeikből való ráfordítását ellensúlyozza. Az ön által említett települési normatívák azért nem tartoz nak bele ebbe a számítási körbe, mert a települések közötti átcsoportosítások azt finanszírozzák, mondjuk, a bejárónormatíva esetében, hogy a gyermek nem azon a településen jár iskolába, amelynek az önkormányzata a gyermek szüleitől megkapja az adóbevételt . Ezt a különbséget ellensúlyozza az egyházak esetében az egyházi kiegészítő normatíva. Megítélésem szerint az egyházi kiegészítő támogatásnak a kormányzat által beterjesztett módosítása, amely a valódi oktatási ráfordításokat veszi figyelembe, felel meg a vatikáni megállapodásnak és azoknak a megállapodásoknak, amelyeket más iskolafenntartó egyházakkal kötöttünk, tehát ez felel meg az egyenlő finanszírozás elvének. Ugyanakkor az idei eset is rávilágított arra, hogy pontosabb, egyértelműbb elszámolási módra van szükség a kiegészítő normatíva számítása esetén, arra van szükség, hogy ne lehessen vita tárgya, hogy mi a pontos összege ennek a normatívának. Ezért azt kezdeményeztük - és ezt az egyházi fenntartók is támogatják , hogy a jövő év első felében kerülj ön sor a kiegészítő normatíva megállapítási szabályainak egy kölcsönös megegyezésen alapuló pontosítására. Hozzá kell tennem, az ön által említett kérdés - tudniillik szerencsése az, ha a különböző iskolatípusokat vesszük figyelembe - nem feltétlenül az e gyházak javát szolgálná, hiszen az egyházaknak kevés a szakképző intézményük és óvodájuk, és ezekben az egy gyerekre jutó önkormányzati ráfordítás nagyobb. Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) Erdős Norbert (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Több pénzt az embereknek vagy több pénzt az emberektől címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Elérkeztünk az utolsó kérdéshez, amit Erdős Norbert képviselő úr, a Fidesz képviselője tesz fel a pénzügyminis zternek: “Több pénzt az embereknek vagy több pénzt az emberektől ?” címmel. Képviselő úré a szó. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Több pénzt az embereknek - bizonyára ismerős önnek ez a mondat. Sajnos nemhogy többet, hanem kevesebbet kap az a személy, aki hozzátartozója ápolását vállalja. Legalábbis a jövő évi személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 1.3. alpontja szerint, amely felsorolja azokat a szociális támogatásokat, amelyek adómentes séget élveznek. Az ápolási díj sajnos nem szerepel ezek között. Kinek jó ez? - kérdezhetnénk. Az adóbevételek szempontjából valószínűleg az államkassza járna jól, de ami ide többletként befolyna, annak többszöröse kellene az egészségügyi intézmények számár a, hiszen az ápolási díj összege igen alacsony, még a létminimumot sem éri el. Azzal, hogy ezek az ellátások szja alá esnek, lecsökkenhet azoknak az ápolást vállalóknak a száma, akik ezt az időnként emberfeletti munkát - huszonnégy órás szolgálatot - válla lják a családtagok iránti szeretetből. Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, joggal kérdezhetjük, hogy mi az állam érdeke: szociális vagy egészségügyi intézménybe bedugni az állandó ápolást igénylő betegeket, magas állami költség
