Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) - az egészségügyi miniszterhez - “Esélyegyenlőség” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter:
3598 Köszönöm. Ám, mint általában a törvények, ez is az általános és a szokványos élethelyzeteket szabályozza, és nem tartalmazza azokat az eseteket, amelyek eltérnek az általánostól. Amiért ez az interpelláció született, és amiért most itt szót kértem, az éppen ezeknek az egyedi, hála istennek kevés, de mégiscsak meglévő eseteknek a rendezésével kapcsolatos. Mindannyian találkozhat tak már olyanokkal, vagy akár ismernek is olyan embereket, akiknek egy, szerencsétlen esetben sok vagy mind a négy végtagjuk hiányzik. Hála az orvostudomány és a technika fejlődésének, olyan művégtagokkal lehet már ezeket a sérülteket, betegeket ellátni, h ogy önellátásra képesek legyenek, és így az esélyegyenlőség őket is megilletheti. Különösen igaz ez például a karjukat, kezüket elvesztett betegekre, akik számára az úgynevezett bioelektromos protézis szinte az életet, az önálló életet jelenti. Ezeket a gy ógyászati segédeszközöket úgynevezett egyedi engedélyes kategóriába sorolja a jogszabály, és mindezt azért teszi, mert valóban egyénenként bírálja el az országos egészségpénztár igazgatója, hogy tudjae, képese használni ezt a művégtagot a beteg. Azonban a törvény nem szabályozza ezeknek a művégtagoknak, és különösen ezeknek a nagyon nagy értékű és mechanikailag elektromosan rendkívül bonyolult művégtagoknak a javítási költségeihez való hozzájárulást. Gondolják el, hogy ezeknek a sokszor milliós értéket ké pviselő művégtagoknak a javítása sem kevés, és még a legkisebb javítás is adott esetben hihetetlen terhet jelent ezeknek a betegeknek a számára. A jelenlegi szabályozás tudniillik nem adja meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának azt a leh etőséget, hogy méltányosságból megítéljen hozzájárulást ezeknek a művégtagoknak a javítására, és ezért a betegek sokszor kénytelenek kijátszani a jogszabályokat a tekintetben, hogy inkább újat vesznek, holott adott esetben lényegesen egyszerűbb és olcsóbb lenne ezeknek a művégtagoknak a javítása. Ez esetben úgy gondolom, úgy vélem, nem kellene óriási és nagyívű dolgokat kitalálni, hanem egy viszonylag egyszerű jogszabálymódosítással talán megoldható lenne a helyzet. Kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogy mit kíván tenni, kíváne tenni valamit ezeknek az ugyan kisebbségben lévőknek az érdekében, hogy az ő esélyegyenlőségük jobban kidomborodjon. Tude segíteni rajtuk? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szé pen, képviselő asszony. A képviselő asszony interpellációjára Rácz Jenő egészségügyi miniszter úr válaszol. Miniszter úr! DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Örömmel tájékoztatom a képviselő asszonyt, hogy a gyógyászati segédeszközellátási rendszer fejlesztésének átfogó koncepcióját a kormány társadalompolitikai kabinetje megtárgyalta és elfogadta. Ennek megfelelően a 2005. évtől kezdődően a gyógyászati segédeszközellátásban jele ntős, 2004ben már megkezdett korszerűsítést a tárcánk az Egészségbiztosítási Pénztárral együttműködve folytatja. A korszerű, modern eszközök támogatásba történő befogadására a rendelkezésre álló költségvetési forrás mellett az elavult, régi, kevéssé gazda ságos termékek támogatásának csökkentése, majd megszüntetése is fedezetet nyújthat. A befogadás követelményrendszere mellett az eljárási rend átalakításánál is a transzparenciaelv érvényesülését tartjuk indokoltnak. Célunk, az ellátás korszerűsítése mellet t a támogatás rendszerének áttekinthetőbbé, igazságosabbá tétele oly módon, hogy a betegek terhei természetesen ne emelkedjenek, és a közpénzekből biztosított pénzügyi keretekkel egyenlő esélyeket biztosítva tudjunk gazdálkodni. Találtunk megoldást az ön á ltal konkrétan felvetett problémára is. A méltányossági jogkört kiterjesztjük a gyógyászati segédeszközök nagy értékű javítására is. Megteremtjük a lehetőséget az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tételére, kiszűrjük a jogtalan igénybevételeket, és az így felszabaduló forrásokat is az ellátás korszerűsítésére tudjuk fordítani.
