Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
3549 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a kijelölt bizottságok jelezték, hogy nem kívánnak előadót állí tani, most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Természetesen először az írásban előre jelentkezett képviselőknek fogom megadni a szót. Megadom a szót Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsol jon, képviselő úr, tízperces időkeretben öné a szó. DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Államtitkár úrral már nem ez az első találkozásunk ebben a felállásban, ha úgy tetszik, amikor ő előad egy, adott esetb en a cégeljárást, a cégügyeket érintő törvény tekintetében, én pedig országgyűlési képviselőként és egy kicsikét más oldalról tekintve, gyakorló ügyvédként kommentálom az elhangzottakat, úgyhogy ismételt örömömre szolgál, hogy e minőségben újra találkozhat unk. Ahogy államtitkár úr is említette, ez a törvénymódosító javaslat gyakorlatilag már a finomhangolásnak a finomhangolása, hiszen több olyan törvényt fogadott el az elmúlt két esztendőben az Országgyűlés - gondolok itt az európai részvénytársaságról szól ó törvényre, az európai gazdasági egyesülésről szóló törvényre, illetőleg az elektronikus cégeljárásról szóló törvényre , amelyek megteremtették annak a lehetőségét, hogy európai uniós tagállamként igen kiterjedt gazdasági kapcsolatainkat a lehető legjobb szervezeti formák keretében tudjuk érvényesíteni. Ez a törvényjavaslat, amit most a tisztelt Ház tárgyal, valóban, ha úgy tetszik, részletszabályok összessége, azonban nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy időnként az ördög is a részletekben van elrejtve, és b ár itt valóban részletszabályokkal találkozunk, nagyon sok fontos elemét kell áttekintenünk, illetőleg megismernünk ahhoz, hogy azt valóban jól lehessen alkalmazni, akár a cégeljárásban, legyen szó bíróságokról, legyen szó ügyvédekről vagy legyen szó a cég eljárás más szereplőiről. Ennek okán a törvényjavaslat jellegének néhány gyakorlati jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet. Rendkívüli módon örülök annak, hogy európai uniós tagállamként lehetőség lesz arra, hogy egyes cégiratok az Európai Unió más h ivatalos nyelvén is megjelenjenek a cégeljárásban. Ennek azért tulajdonítok a magam szempontjából nagy jelentőséget, hiszen egy nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerben, ahol a globalizáció megjelenése azt követeli meg, hogy egy cégről is olyan módon állj anak rendelkezésre adatok, hogy egy külföldi partner részére a lehető legteljesebb módon megismerhetők legyenek, egy angol, francia, spanyol vagy más nyelven rendelkezésre álló szöveg mindenféleképpen elősegíti azt, hogy kellően és jól tudjon egy magyar ga zdasági partnert bemutatni a más, vele kapcsolatot teremteni szándékozók részére. Rendkívüli módon fontosnak tartom azt, amit államtitkár úr is említett, hogy bizonyos hitelezővédelmi rendelkezések kiterjesztésre kerülnek a cégeljárási törvényben, meghatár ozott többletjogosítványok fogják megilletni a cégbíróságot annak érdekében, hogy a törvényes rend a nemzetközi terrorizmus elleni harc keretében a lehető legtöbb eszközzel rendelkezzék ahhoz, hogy mindez jól érvényesüljön. Államtitkár úr itt szót ejtett a törvényességi felügyeleti jogkör ez irányú kiterjesztéséről is. Nagy örömmel veszem azt, hogy bizonyos kisebbségvédelmi rendelkezések már nemcsak azon társasági formák tekintetében alkalmazhatók, amelyek szigorúan a társasági törvény hatálya alá tartoznak , hanem más formák, jelesül szövetkezetek tekintetében is meglesz a módja a cégbíróságnak arra, hogy megfelelő kisebbségvédelmi szabályokat alkalmazzon, ezáltal elejét vegye olyan nemkívánatos gazdasági eseményeknek, amelyeket itt a közelmúltban adott eset ben egyegy szövetkezet okán, ingatlan- vagy más befektetőszövetkezet okán már megéltünk. Gyakorló ügyvédként is örömmel veszem azt a törvénymódosítási indítványt, ami az egyes törvényességi felügyeleti jogkörök egymáshoz rendelt sorrendiségét feloldja oly an tekintetben,