Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET (Fidesz):
3544 és előrelépő javaslat, hiszen azok az emberek és azok a családtagok, akik ilyen környezetben kénytelenek élni a z életüket, biztos, hogy nagy segítséget fognak ezáltal kapni. Azonban ezt az egész problémakört sokkal komplexebben, összetettebben kell fölülvizsgálni. Sajnos, pont amikor önök benyújtották ezt a törvényjavaslatot, ismét napvilágot látott a sajtóban az a kérdés, hogy mi lesz a jövőben a megváltozott munkaképességű emberekkel. Mi lesz a foglalkoztatásukkal, mi lesz azokkal a cégekkel, társaságokkal, amelyek foglalkoztatják őket? Milyen normatíva szerint fogják kapni az állami támogatást? Hiszen mindannyian tudjuk, hogy őket szabadpiaci versenynek nem lehet kitenni; nem lehet kitenni egy mozgássérültet, nem lehet kitenni egy vak vagy süket embert. Mégis, a foglalkoztatás, a munka nagyon sokat segít nekik. Tehát, államtitkár úr, a következőt kérném, javasolná m. Mindamellett, hogy itt előrelépést látok a törvényjavaslatban az otthoni ápolással kapcsolatban, viszont nem hagyhatjuk ki a terápia nagyon fontos részét, a munkát. És ha az egyik oldalon segítünk nekik, de a másik oldalon megszorítjuk az ő életlehetősé geiket, akkor bizony itt csak hátralépés lesz, nem pedig előre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Horváth János, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! DR. HOR VÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kapcsolódom Soltész Miklós képviselőtársam mondataihoz. Igen, hangsúlyozom, és tudom, hogy sokan érezzük ezt, hogy a gondoskodás és a foglalkoztatás, foglalkoztatottság iránti érzékenység nem egymással szemben álló, hanem összefüggő dolgok. És minél inkább látjuk ezt, érezzük, hogy a gondoskodás egyik legeredményesebb, leghatásosabb módja, hogy foglalkoztatáshoz jutnak ezek a személyek. Persze, olyan foglalkoztatottsághoz, ami annak a személynek a státus ában, társadalmi, egészségügyi és egyéb állapotában megfelelő, kívánatos. Ennek a hiánya azonban, és ezt hangsúlyoznám, tisztelt Országgyűlés, ennek a meglátásnak a hiánya: mintegy lenézni azt az embert, lenézni és nem emberszámba venni. Úgy vegyük embersz ámba, ahogy ő van, és abban a minőségében teremtődjék meg számára az, hogy hasznos legyen a társadalomnak. Ha ő úgy tudja, hogy hasznos a társadalomnak, akkor sokkal jobban érzi magát, nem pedig valaki, akiről a társadalomnak kötelessége gondoskodni; gondo skodjon, és így tovább, ennek szép irodalma, filozófiája, társadalomtudománya van. De az igazán emberies, emberséges megoldás az, hogy úgy tenni emberré, úgy segíteni emberré tenni, hogy ő hasznos, és akkor az egész világ megváltozik körülötte. Szeretném, ha erről többet gondolkodnánk, és ez megjelenne a lehető legvilágosabban a törvényhozásban. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Horváthné Stukics Erzsébet, a Fidesz képvi selője. Parancsoljon! HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányprogram egyik hangsúlyos célja a szolidaritás elveinek érvényre juttatása, a szegénység visszaszorítá sa, a legnehezebb körülmények között élők támogatása - idézem a szociális törvény indoklását. Ezért meglepődve tapasztaljuk, hogy a gyermekétkeztetés esetében nem jár kedvezmény a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, a nevelőszülőknél, a gyermekotthonb an vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő gyermekek számára. Ugyanakkor a normatív támogatás az intézmények esetében csak inflációt követően emelkedik a költségvetési törvény tervezetében.
