Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Lengyel Zoltán (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Furcsa hála MSZP módra” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
353 pedig sokkal súlyosabb, mint ami a látszólag senkit nem izgató néhány soros hír mögött van. Nézzük meg, mit jelent ez a valóságban! A 450 munkahely megszüntetése több mint ezer ember megélhetését teszi lehetetlenné, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Mi lesz a termelőkkel, mi lesz azokkal, akik a vágóhíd számára az élősertést beszállították? A szocialista polgármester és a szocialista kormányfőjelölt érzéketlenségét látva az emberek ezreiben merül fel a kérdés, hogy miért pikkelnek önök a szeg ediekre, miért pikkelnek a magyar gazdákra, miért pikkelnek a munkájukat, kenyérkeresetüket elvesztő munkásokra. Tisztelt Miniszter Úr! Végiggondolták, hogy az amúgy is válságban lévő sertéságazat további 810 ezer érintettjét, beszállítóját is lehetetlen helyzetbe hozza ez a döntés? Ön mint az agrártárca vezetője mit szól ahhoz, hogy egy 135 éve működő tradicionális üzem ilyen mértékű leépítést hajt végre? Mi lesz a híres szegedi Pickszalámival és az ott dolgozó munkásokkal? Várom válaszát, miniszter úr. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszol. (15.30) DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képv iselő Úr! Nem tudom, képviselő úr, mit szólna ahhoz, ha a vállalkozásába bárki a kormány tagjai közül belekotorna, és meghatározná, hogy az ön által befektetett pénzt hogyan hasznosítsa, és azt követően, ha ennek a döntésnek következménye lesz, ki vállalja a döntés következményeit, hogy esetleg a tőkéje elfogy. Nem kellett volna, képviselő úr, semmi mást tenni, csak megérteni a piacgazdaság törvényszerűségeit. Burány Sándor miniszter kollégám a mai napon ezt a kérdést világosan elmondta: egy magántársaság é letébe a kormánynak nincs beleszólása (Dr. Répássy Róbert: Állami támogatást kapott!) , egyikük vállalkozása esetében sem. Természetesen abban az esetben, ha egy akármilyen magáncég állami támogatást vesz fel, Répássy úr, mi ellenőrizzü k, hogy ezt az állami támogatást arra a célra fordítottae vagy sem. Meg vagyok győződve arról, hogy ha a Pick Rt. nem tart lépést Európa és a világ folyamataival, amely abba az irányba tendál, hogy ezeknek a húsipari vállalatoknak specializálódniuk kell… A Pick azt választotta, hogy a végtermékelőállításra fektet be tőkét, ebben szeretne a csúcsra érni Európában, és a vágási támogatást - hisz az általa felhasznált alapanyaghoz vágott sertésre van szüksége - átadja azoknak a korszerű vágóhidaknak Magyarors zágon, amelyek viszont erre fognak szakosodni. Egy ilyen típusú együttműködés a munkamegosztás, a piacgazdaság motorja. Tehát én nem érzem magam felhatalmazottnak arra, hogy bármilyen formában megtiltsak egy magánvállalatnak egy struktúraátalakítási lépést - úgy gondolom, hogy a korábbi kormány idejében önök sem voltak. Természetesen aggódunk a beszállító gazdákért. Éppen ezért szorgalmaztuk, hogy álljanak össze egy konzorciumba, és próbáljanak meg tulajdont szerezni e tekintetben. Ez igazából a kormányon o lyan mértékben múlik, amilyen mértékben ehhez segítséget kíván nyújtani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , mi pedig ezt a készségünket kifejeztük. Köszönöm a véleményt. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A ké pviselő úré a szó. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nagy figyelemmel és tisztelettel hallgattam, hogy mit mond az üggyel kapcsolatban. Nálamnál jobban, azt hiszem, csak azok figyelték és hallgatták, akik ebben a ké rdéskörben Szegeden és Szeged környékén érintettek.
