Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3518 hogy megfelelnee közmunkaprogram, szívesen látja őket. Megsértődtek ettől a gondolattól. Végül is nem kaptak segélyt. Hogy miért nem, az talán a faluban hosszú ideje élő emberek életét tekintve érhetővé válik számunkra. Vannak ott is e mberek, akik nem szeretnek dolgozni, de ezek beleilleszkedve a közösségbe, esetleg, ha az idősebb szüleiknél élnek, akkor a helyi házimunkában részt véve, állatok körül, a kertben dolgozva, alkalmi munkából valamelyest igyekeznek magukat fenntartani, és az t az időt, amit az említett intézményben könyökölve eltöltenek, mégiscsak saját jövedelmükből, munkából szerzett jövedelmükből fedezik. Én azt kérdezném meg: ha a jegyzőkhöz telepítjük azokat a jogosítványokat, amik eddig a képviselőtestü letet illették, akkor a helyi viszonyok ismeretének, a helyi polgárok ismeretének szempontja hogyan jelenik meg? Nem az lesze következménye, hogy majd ezek az emberek, akik eddig tartózkodtak attól, hogy segélyből fedezzék az életük szükségleteit, ugyanúg y meg fognak jelenni az önkormányzatnál a segélyért? Nem fogjuke növelni annak a rétegnek a számát, akik nem munkából, hanem üres segélyezésből kívánják az életüket élni? Tehát a szubszidiaritás elve, az önkormányzatiság elve sérül azzal, hogy centralizál juk, és a helyi önkormányzatokat kihagyva próbáljuk ezeket a jogosítványokat érvényesíteni. Ez egy kis töprengés volt csupán, egy konkrét esetből adódó elmélkedés. A kérdést teszem fel: vajon helyes lesze ez az intézkedés? Nem vigasz számomra az sem, amit az önkormányzati bizottság képviselője mondott, hogy az önkormányzatoknak meglesz a joguk, hogy ezt a támogatást megfejeljék, és saját költségeiből még hozzátegyenek. Végül engedjék meg, hogy a gyermekvédelmi törvény módosításával kapcsolatban a gyermekbá ntalmazásról szóljak néhány szót. Igaz, hogy nem értek egyet képviselőtársammal, aki így fogalmazott, hogy a mai magyar társadalom ütiveri a gyermekeit, nem értek egyet azokkal a médiaelőkészítést szolgáló reklámokkal sem, amelyek a családot úgy mutatják be, hogy az a hely, ahol megerőszakolják és megverik az embereket, de én is azt vallom, hogy a gyermekbántalmazást vissza kell szorítani, a brutalitást meg kell szüntetni, amennyire lehet. De hozzáteszem azt is, hogy két eszközt hiányolok a törvénymódosít ásból: az egyik a család megerősítése - hiszen nem a családtagot kell szembeállítani a másik családtaggal, hanem a családot mint közösséget kell megerősíteni , a másik szempont pedig az, hogy nem különbözteti meg a brutalitást a szülői taslitól. Ismét han gsúlyozom: nem vagyok híve szülőként sem a gyermek verésének, pofozásának sem, de azért a kettő között mégis óriási különbség van. Egy szeretetben nevelt gyerek, ha egy rossz szülői pedagógiai eszköz folytán kap egyet a fenekére, vagy netán egy pofont kap, attól ő még szeretetben nevelt gyerek maradt, és attól még a család fenntartandó és megerősítendő. Én nagyon sok olyan megnyilvánulással találkoztam, amely hajlamos arra, hogy a gyermeket szembefordítsa a szüleivel, és rendőrt hívjon akkor is, ha ez indok olatlan. Én elvárnám egy ilyen törvénymódosítástól, hogy a gyermeket súlyosan bántalmazó, brutális szülőt vagy bárkit megkülönböztesse a gyermekét szerető, de időnként rossz eszközzel nevelő szülőtől. Látom most is néhány képviselőtársamon, hogy megbotránk ozik ezen. Ne ezen botránkozzanak meg, hanem azon, hogy torz családképet vetítenek a társadalom elé, azon, hogy a társadalomképben is komoly hiányosságok vannak. Csak abban tudok reménykedni, hogy ezeket a hiányosságokat a módosítók elfogadásával valamelye st korrigálni lehet. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részér ől: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a szociális törvényt módosítjuk, tudnunk kell, hogy több százezer embert érintő kérdésekhez nyúlunk hozzá. Több százezer ember helyzete változhat attól, hogy hogyan is szabályozzuk ezeket a kérdé seket.