Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SISÁK IMRE JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3512 Arányose? Hiszen az önkormányzati törvény azt írja elő, hogy arányos állami támogatásban kell részesíteni az önkormányzatokat. Nem tartjuk arányosnak ezt a támogatást a költségvetésben, hiszen az általános indoklásban szerepel, hogy pénzbeni és term észetbeni ellátások terén teljeskörűen újszabályozásra kerül a rendszeres szociális segélyezés aktív korú, nem foglalkoztatott személyekre alkalmazott rendszere. A jelenlegi szabályozás alapján az aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező személyek csak a munkaügyi központtal történő egyéves együttműködést követően válnak jogosulttá segélyre, tehát viszonylag hosszú időnek kell eltelnie. Tessék belegondolni, hogy nem saját magam, nem az ellenzéki pártok, hanem a munkaügyi háttérszervezetek kimutatása sze rint ma Magyarországon 800 ezer fő magyar állampolgár nem tart aktív együttműködést - nincs benne a rendszerben - a munkaügyi központokkal, és elhangzott, hogy az elmúlt napokban olyan törvénytervezet is elénk került, amely gondoskodni kíván mintegy 40 eze r pályakezdő fiatal munkanélküliről, gondoskodni kíván 120 ezer 50 év feletti munkanélküliről. Nagyon felelős tehát, hogy olyan testületek lássák el ezt a feladatot, akik választottak, akik kellő politikai legitimitással rendelkeznek. A fiatalokra, a gyerm eknevelésnek a brutális és nem megengedhető módjára vonatkozó javaslatokat pedig deklaratív jellegűeknek tartjuk. Az a véleményünk, hogy itt is a nevelés és a család erősítését, a családban való erőszak elleni fellépésnek is a társadalmi környezetét kell m egteremteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezért tartózkodtunk a szavazás során, mert ezt a törvénytervezetet kentaurtörvénynek tartjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Vilá gosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a költségvetési bizottság előadójaként kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, így megadom a szót a bizottság kisebbségi véleményének ismertetésére Sisák Imre képviselő úrnak. SISÁK IMRE JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A költségvetési bizottság a tegnapi napon tárgyalta az egyes szociális tárgyú törvények módosításár ól szóló törvényjavaslatot. A többségi vélemény is megfogalmazódott; képviselőtársam valószínűleg elfeledkezett a mai ülésről. Az egyes szociális tárgyú törvények módosítását érintően a bizottság három területre tért ki. Nevezetesen az egyik a hatáskörtel epítés változtatása; a másik a törvényjavaslat 20. §a, amely a közgyógyellátás vonatkozásában bizonyos szabályok változtatását irányozza elő; a törvényjavaslat 38. §ára, amely a szociális törvény 86. §át módosítja; illetve a hatályba léptető rendelkezés eket vizsgáltuk. A bizottsági ülésen a minisztérium képviselői a hatáskörváltozással összefüggésben konkrét válaszokat adtak a konkrét kérdésre. Mint ahogy tudjuk, a szociális törvény, az 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügy i igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény vonatkozásában bizonyos pénzbeni szociális ellátásoknál a hatáskörtelepítés az önkormányzat képviselőtestületétől átkerül a jegyzőkhöz: így a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az ápolási díj bizonyos alanyi jogon járó esetei vonatkozásában, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében. Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy a hatáskörtelepítés változtatása mennyiben szolgálja az ügyfelek érdekét. A minisztérium részéről az hangz ott el, hogy ez egyértelműen az állampolgárok jogbiztonságát szolgálja. Egyetlenegy olyan konkrét indokot mondtak, amely ezen ellátási formák változása esetében ténylegesen az állampolgárok jogbiztonságát növelheti, hogy a fellebbezések esetében gyakorlati lag lerövidülhet az ügyintézési határidő, míg korábban a bíróságokhoz kerültek át ezek az ügyek. A törvény jelenlegi szabályozásának elfogadása esetén a Közigazgatási Hivatal dönt ezekben az ügyekben.
