Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a napirendi pont előadója:
3502 tanácsadás részben egy pénzbeli támogatási, részben egy tanácsadási szolgált atási forma, tehát megfelel a modern szociálpolitikai aktív eszközök elvárásrendszerének. Ezen a területen még egy fontos változtatást tervezünk, hogy minél kevésbé kerüljön sor az adósságok felgyülemlésére, szeretnénk preventív, megelőző intézkedéseket be vezetni. Egyrészt azt, hogy épüljön ki egy jelzőrendszer, hogy ha több hónapos elmaradás van, akkor az áramszolgáltató, a gázszolgáltató értesíthesse a település jegyzőjét, hogy időben tudjanak intézkedni, hogy ne kelljen kikapcsolni, és aztán utána nagyon nagy költséggel visszakapcsoltatni a szolgáltatásokat. Nagyon sok helyen azt látja az ember az országban, hogy egy viszonylag kicsi, tizenegynéhányezer forintos tartozás miatt már 405060 ezerre rúg az a pénz, amit be kellene fizetni a visszakapcsolásig a kamatokkal együtt. Még néhány terület, amire szintén vonatkoznak a módosítások. Egyrészt a szociális szolgáltatások területén szeretnénk elindulni egy strukturális és finanszírozási reformátalakítás irányába, és egyrészt a nappali ellátásokat szeretnénk fejleszteni. Azt tudjuk, hogy ahhoz, hogy elsődlegesen a nők munkavállalása területén előre tudjunk lépni, szükség van arra, hogy család és munkahely összeegyeztethetőbb legyen, hogy a nappali ellátások biztosítsák az ellátásra szoruló családtagok számára azt a biztonságos ellátást, ami lehetővé teszi a nők számára a munkavállalást. Tudjuk, hogy Magyarországon 50 százalék körüli az aktív korú nőknek a tényleges foglalkoztatottsága, az egyik legnagyobb akadály ez, hogy nincsen egy olyan nappali ellátási rend szer, ami ebben segítséget nyújtana. Itt egyrészt európai uniós forrásaink vannak, amelyekből a nappali ellátásokat fejleszteni lehet, részben fogyatékos emberek nappali ellátásait, bölcsődék, családi napközik létrehozását, pszichiátriai betegek, szenvedél ybetegek nappali ellátását. Ehhez a költségvetési törvényben hozzárendelődik most egy olyan normatívaemelés, ami nemcsak a létrehozást teszi lehetővé, hanem a fenntartását is az önkormányzatok számára. Azt várjuk, hogy ettől lesz egy foglalkoztatásemelkedé s a nők körében. De szeretnénk azt is, hogy a nappali ellátások erősödésével a szociális szolgáltatások a nappali ellátások köré szerveződjenek, és erősíteni tudjuk az alapellátásokat. Tudjuk, hogy ma a finanszírozási struktúra a bentlakó ellátások irányáb a tereli az ellátást, ami drágább is, és személyesen sokkal kevésbé megfelelő és kielégítő azoknak, akik szeretnének a saját családjukban, saját közösségükben maradni. A kormány eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatának is, amely kimondja, hogy az egyh ázi és civil fenntartású, alapellátást végző szervezetek alanyi jogon kapják meg a finanszírozást a költségvetésből. 2005ben az alapellátás finanszírozására így 35 milliárd forint fordítódik, és azt reméljük ettől, hogy a civil szervezetek, egyházi szerve zetek nagyobb arányban tudnak megjelenni az alapellátást nyújtó szervezetek között. Ez ma nagyon alacsony, 23 százalékos arány, és az európai gyakorlatot ismerve egyértelműen azt gondoljuk, hogy ez az egyik fontos útja a továbblépésnek, annak, hogy valóba n a szubszidiaritás irányába tudjunk lépni. A finanszírozás átalakításáról beszéltem valamennyit. Szeretnénk elérni azt, hogy a településeknek azon 40 százalékában, ahol ma nincsen alapellátás, ott is történjen előrelépé s. Ehhez arra van szükség, hogy az alapellátás szolgáltatásainak egy része feladatarányosan finanszírozódjon, legyen tehát egy olyan közvetlen ösztönzője is az önkormányzatnak, ami segíti abban, hogy elindítson egy olyan szolgáltatást, ami ez esetben kifej ezetten a leghátrányosabb településekre, a kistelepülésekre juttatná el a szolgáltatásokat. A változtatások között van a gyermekvédelmi törvényt érintő több módosítás is, ami részben a pénzbeni ellátások célzottabbá tételét szeretné elérni, illetve a hátrá nyosabb élethelyzetben lévők fokozottabb támogatását és a gyermeki jogok érvényesülését. Egyrészt sokszor beszéltünk arról, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás támogatási küszöbe nehézzé teszi azt, hogy akik afölött vannak, tehát egy picit nagyobb a család jövedelme, ők nagyon gyorsan elesnek ettől a támogatástól. Az egyedülálló szülők különösen nehéz helyzetére való tekintettel most ebben a javaslatcsomagban az ő számukra ezt a támogatási küszöböt felemelnénk 110 százalékra. Tehát akkor is, ha az eg y főre jutó jövedelem a családban meghaladja, 10 százalékon belül haladja meg a
