Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER (MDF):
3491 életében utoljára almá t termesztett, s ebből az alkalomból hozott nekem is egy szatyorral. Elmondta, közel százmázsányi a termése, amelyet a közeli almafeldolgozóba szállított, és még csak reménye sincs arra, hogy akár a közeljövőben, akár a következő esztendőben ezért pénzt ka pjon. Az idei esztendőt is csak úgy tudta családjával együtt átvészelni, hogy a temetésükre félretett pénzüket költötték permetezőszerre és napszámosra. Sajnos, az eset nem egyedi, sokan gondolják úgy, hogy a mezőgazdaságból immár csak vegetálni lehet, meg élni vagy jövőt teremteni ez az ágazat nem képes. Ennél jobb helyzetben a hagyományos növénytermesztést folytató gazdák sincsenek, ők hol az áfavisszatérítésre, hol a géptámogatásra, nemritkán a felvásárlók halasztott fizetésére várnak. Kilátástalanság és kétségbeesés jellemzi ezt az ágazatot. Való igaz, hogy a földalapú támogatások kifizetése megkezdődött, azonban az is látszik, hogy ezek a kifizetések lassan haladnak, pillanatnyilag jó esetben a beadott igények 20 százalékát érhetik el orszá gosan. Ezért aztán azon sem lehet csodálkozni, hogy a hét derekán ismét az utakra vonulnak a gazdák. A Magyar Demokrata Fórum természetesnek tartja, és támogat minden olyan önszerveződésen alapuló megoldást, amely a magyar gazdatársadalom érdekeit, napjain kban sokszor már csak egyszerű megmaradását védik. Természetesnek tartjuk, hogy a létükben, saját és családjuk fenntartásában veszélyeztetett gazdálkodók minden eszközt igénybe vesznek céljaik elérésére. A Magyar Demokrata Fórum az év elején már elkészítte tte a magyar mezőgazdaság nemzeti önvédelmi programját. A program azon a felismerésen alapszik, amin az év eleji és a mostani demonstráció is, a gazdatársadalomra kétfrontos küzdelem vár. Nemcsak a belső piacunkat elözönlő import, szemét, mint például legu tóbb a fertőzött paprika vagy a hormonkezelt csirkék s a többi és a multik ellen kell küzdeni, hanem a magyar kormányzat álságos kommunikációba burkolt közönye ellenében is. Jól kifejezi ezt a baromfi- és sertéstartó gazdák most elkezdett küzdelme, amellye l egyetértünk, és mint az önvédelem szükséges megnyilvánulását, támogatjuk. A cseh kormányzat 2003ban 200 millió koronát fordított arra a kampányra, amely arra készítette fel a cseh lakosságot, hogy az uniós csatlakozás után fogyasszanak, válasszanak az o ttani mezőgazdaság termékeiből. Ebben az időszakban ez rendkívül fontos lépés volt, hiszen az egyenlőtlen támogatási rendszer miatt a csatlakozás utáni néhány érzékeny évben a hazai portékák a hazai piacon hátrányba kerülhetnek. Ilyen lépést a magyar kormá nyzat nem tett. Nem tett érdemi lépéseket az elmúlt évben hihetetlen módon megnőtt sertésimport fékezésére, amivel mérhetetlen károk érték az ágazatot, amelynek néhány szereplője önkezével vetett véget kilátástalanná vált életének. Az Unióban a szabadon ár amló termékek, tőke és szolgáltatások rendszerében az elmulasztott lehetőségek felett ma már csak keseregni lehet. Megmaradó lehetőségeink korlátozottak, ezért felszólítjuk a kormányzatot, hogy folytasson kampányt annak érdekében, mutassák be a magyar lako sságnak, miért van szükség minden területen arra, hogy azonos minőség esetén keressék, követeljék a kereskedőktől a hazai élelmiszert, a hazai alapanyagot. Nem diszkriminálunk, csak védjük azt, ami még a miénk, a magyar földet, a magyar vidéket, évezredes hagyományainkat, parasztságunkat. Felszólalásomat azzal az esettel kezdtem, hogy egy idős parasztember elhozta hozzám az utolsó, idén termett almáit. Tartok tőle, az ország számos, hagyományosan gyümölcstermelő körzetében sokan hagynak fel ez irányú tevéke nységükkel, és a tavaszi metszést már a Stihlfűrésszel tervezik elvégezni. Persze, ettől még a boltokban lehet majd kapni szép nagy, zöld almákat, darabonként akár száz forintért, amelyeket ráadásul több ezer kilométerről hoznak. A kérdés azonban nyitva m arad: vane abban felelősségünk, ellenzéknek és kormánynak egyaránt, hogy pár éven belül akár az egész magyar gyümölcstermesztő kultúra tönkremenjen, hogy a kiélezett versenyben alulmaradjon? A válaszunk: ebben felelősségünk óriási. (Az elnök pohara megkoc ogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ezért hívtam fel a kormányzat figyelmét újból a tovább nem halasztható problémák orvoslására.
