Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - NÉMETH SZILÁRD (Fidesz):
3459 A közalkalmazotti szak szervezetekkel közösen történik mindaz a gondolkodás, amiről én itt az előbbiekben beszéltem. Nyilván itt az ágazati és a konföderációk bekapcsolódásával együtt történt ez a közalkalmazotti szinten. (23.30) Tudják, ismerik önök is, hogy a közalkalmazotti t anácsok választásai jelen időszakban is zajlanak: októbernovember hónapokban is zajlanak, ilyeténképpen tehát az időbeniség, ami a képviselői önálló indítványban megfogalmazódik, érthető. Egy dologgal szeretnék csak két mondat erejéig foglalkozni, ez az a datvédelmi feladatok teljesítése. A KOMTon keresztül lesz meg a biztosítéka annak, és nyilván nem véletlenszerű, hogy a képviselői indítvány keretei között a kormány szerepvállalását hangsúlyozzuk itt, hogy természetszerűleg olyan adatvédelmi eljárási mec hanizmusok érvényesüljenek, amelyek mindenfajta igénynek eleget tudnak tenni, de szeretném megerősíteni: a KOMTtal közösen kialakítandó elképzelésrendszer keretei között történhet mindez meg. Köszönöm szépen. Ezek alapján a kiegészítések alapján is azt sz eretném kérni képviselőtársaimtól, hogy az önálló képviselői indítványunkat támogassák. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Németh Szilárd képviselő úrnak, Fidesz. NÉMETH SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tis ztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Még egy mondat az egyeztetéshez. Ez a november 16ai, a munkavállalói oldal egyeztetéséről készült jegyzőkönyv (Felmutatja.), ebből idéznék: “Az oldal többségi véleménye szerint a munkaügyi kapcsolatok változása valamennyi konföderáció közös ügye, és az egyik, jelen esetben a közszféra szabályozásának rendszerbeli változása várhatóan hatással lesz a versenyszférára is.” Ezért nehezményezték, hogy az ÉSZT és a SZEF e témában nem folytatott érdemi konzultációt a töb bi konföderációval és természetesen ez a másik három konföderáció, a Munkástanácsok, a Liga és az MSZOSZ közalkalmazottai. A másik nagy probléma, ami már a bizottsági ülésen is megfogalmazódott, de még csak sejtésben, az a paradigmaváltás, amit hozhat a sz akszervezetek megítélésében, a szakszervezetek társadalmi beágyazódásának meghatározásában ez az új javaslat. 1990ben a rendszerváltozáskor az az igény merült föl, hogy ne taglétszám alapján, ne sokaság alapján ítéljünk, hanem az alapján ítéljünk - mármin t egy szakszervezetet, egy érdekvédelmi szervezetet vagy bármilyen szervezetet nem a létszám alapján kell megítélni, mert voltak itt nagy létszámú szervezetek a rendszerváltás előtt, és bizony a megítélésük ma már elég furcsa , hanem az alapján, amit a tö bbiek mondanak róluk, akiknek érdekében dolgoznak. Tehát a társadalmi beágyazottság nem taglétszámfüggő, hanem támogatottságfüggő. Ezért volt az, hogy a reprezentativitás és a kszkötési képesség mindig valamilyen választás, valamilyen szavazás alapján kel lett hogy eldőljön az eddigiekben. Természetesen annak is megvannak a maga visszásságai, de azt gondolom, alapvetőn megváltozik most a helyzet. Tessék arra gondolni, hogy milyen nagy létszáma volt a SZOTnak, 859095 százalékos szervezettség, és körülbelü l az üdülési jegyek kiutalására, illetve a karácsonyi szaloncukor osztására korlátozódott már a tevékenységük, semmi másra. Egyetlenegy dolga volt: a kormánypárt, az állampárt érdekeit szolgálja. Lehet nagy létszámú szervezetekről beszélni. Azt gondolom, h ogy akkor, amikor a szakszervezetek olyan helyzetben vannak, hogy nem érik el a 1520 százalékos szervezettséget - és akkor még nagyon finoman fogalmaztam , akkor taglétszámarányúvá tenni az érdekegyeztetési képességet, a reprezentativitást, a kollektívsz erződéskötési képességet, az azt jelenti, hogy alapvetően a szakszervezetek érdekérvényítési jogát, magát az érdekvédelmet szeretné csorbítani ez a javaslat.