Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Bejelentés önálló indítványok sürgős tárgyalásba-vételéről - A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános v... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
3425 adni az áttörést, hiszen a mai szabályok szerint is át lehet vállalni a teljes bérjárulékot az 50 év felettiek esetében - meg lehet nézni a foglalkoztatásról szóló törvényt. Most inkább azt csináltuk, hogy az alsó lim itet emeltük meg, de ennél már jóval többet lehet most is tenni a jelenlegi szabályok szerint. Erre értettem, hogy az 50 év felettiek esetében inkább gesztus értékű a javasolt intézkedés, merthogy több más már szolgálja a probléma megoldását. Valószínűleg kell még pontosítani a szövegen, de a mi szándékunk szerint teljesen világos, hogy miért 25 éves korig van a pályakezdők járulékkedvezménye, és miért 30 éves korig az ösztöndíjas foglalkoztatás. Először is, az ösztöndíjas foglalkoztatás csak és kizárólag a diplomásokra vonatkozik. Ezért az életkort feljebb kellett húzni nyilvánvalóan, mert a diploma megszerzése minden bizonnyal döntő többség esetében 25 fölé csúszik. Sokan befejezik 25 alatt is, beeshetnek a társadalombiztosítási járulékkedvezményes körbe i s, de azért, hogy a diplomások ne csússzanak ebből teljesen ki, ezért van az ösztöndíjas foglalkoztatás. Itt van egy félreértés: Lezsák Sándor képviselő úrnak mondanám, hogy szó sincs arról, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatás csak a közszférában lenne igaz . Tessék megnézni a törvényszöveget - máris mondom a hivatkozott paragrafust , az 1. § (2) bekezdés 7. pontjában kit nevezünk foglalkoztatónak, és fogja látni, hogy mindenkit így értünk. Nincs erről szó, hogy a versenyszféra ki lenne zárva ebből, sőt mind enki számára érvényes ez a megoldás. Annyiban persze lesz különbség, hogy a közszférában finanszírozni is fogjuk, hogy legalább a létszám körülbelül 2 százaléka legyen ilyen módon foglalkoztatva, hogy ott is lehetőséget biztosítsunk a fiatalok számára. Fel vetődik, hogy miért pont a felsőoktatásból - diplomások - kikerültek esetében használjuk az ösztöndíjas foglalkoztatást. Azért, mert - a vitában többen hivatkoztak rá - a felsőoktatásból kikerülők számára van lehetőség a legkevésbé gyakorlat megszerzésére. Ezért kell betenni egy olyan időszakot - használjuk ezt gyakornoknak is más esetekben , hogy legyen lehetősége gyakorlatot szerezni. Béki Gabriella képviselő asszonynak mondanám, hogy a 90 ezer forint nem olyan szempontból limit, hogy ha valakinek 100 ez er forintot adnak, akkor megszűnik a kedvezmény, hanem akkor is van járulékkedvezmény 90 ezer forintig, csak a fölötte lévő rész az, ami már nem kedvezményezett. Azt gondoljuk, hogy azért mégiscsak az a természetes dolog, hogy normális fizetéssel normális munkahelyen alkalmaznak pályakezdő fiatalt. Ha ebben egyetértünk, hogy annak kéne az alaphelyzetnek lennie, hogy a pályakezdőnek van munkahelye, és a munkahelyén rendesen megfizetik, akkor az ehhez képesti eltéréseket kell segíteni, vagyis a nehézségen kel l a munkáltatót ahhoz átsegíteni, hogy valóban alkalmazzon pályakezdő fiatalt. Ezért van a 90 ezer forintos limit. Lehet, hogy túlzó az ösztöndíjasok védelme; készséggel elfogadom, hogy ezt gondoljuk végig még egyszer. Mi tudatosan tettünk ilyen erős védel met, hozzátéve egyrészt azt, hogy ha egyszer foglalkozni kell, mert előírásszerűen foglalkozni kell a fiatallal, akkor innentől kezdve a munkáltató is felelős, és nem lehet egyszerűen azt mondani 3 hónap után, hogy nem vált be, köszönöm szépen nem kérem; h anem ez a bizonyos 9 hónap szorítsa a munkáltatót arra, hogy legyen idő megmutatni a friss diplomásnak, hogy mit tud, és legyen elég türelmes a munkáltató is ahhoz, hogy ne az első szóra vagy ne az első konfliktusra köszönjön el a fiataltól. Lehet, hogy ke ll ezen lazítani, én nyitott vagyok minden megoldásra, de ezt a szempontot fontosnak tartanám. Való igaz, és ezt szeretném megerősíteni, hogy nem az egyetlen eszköz sem a pályakezdők, sem a gyesről, gyedről, ápolási díjról, gyetről visszatérők, sem az 50 é v feletti tartós munkanélküliek problémáinak megoldására az, amit mi előterjesztettünk. (20.40) Hiszen számos ilyen lehetőség kínálkozik: akár a pályakezdő fiatalok munkatapasztalatszerzésére vonatkozó eddigi támogatási rendszer, akár a részmunkaidős, ak ár az egészségügyi hozzájárulás, akár az 50 év felettiek bérjáruléktámogatása, sok minden egyéb. Most mi azt tettük az asztalra, ami még nincs az eszközrendszerben. Nem gondoljuk, hogy ez az egy fogja
