Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Bejelentés önálló indítványok sürgős tárgyalásba-vételéről - A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános v... - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3422 Hozzászólásra megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Mint ahogy a vitából is kiderül, ennek a kérdésnek a megközelítése elképzelhetetlen anélkül, hogy nagyon sok minden másr ól ne beszélnénk, hiszen kapcsolódó kérdéskörökről van szó, olyanokról, ami átitatja ennek az egész foglalkoztatáspolitikának, munkanélküliség kezelésének kérdését. A munka világa, a munkaerőpiac persze nem rendezhető és rendelhető egy kormányhoz, éppen ez ért nem szabad csodálkozni azon, ha bizonyos értelemben vissza is tekintünk, meg ha megpróbálunk előre is tekinteni, hiszen folyamatról van szó, trendek, tendenciák kirajzolásáról, annak a megépítéséről. Nem az a célom, hogy visszatekintsek, elmeséljem a m últat, majd a mához hasonlítsam, és a jövőképet próbáljam meg felvázolni. Ilyenképpen nyilván tudnék olyan adatsorokat rögzíteni, amelyek nem festenének jó képet az előző kormány időszakára nézve, de nem ez a célom. Sokkal inkább az a célom, hogy azt próbá ljam megvilágítani, valójában az én értékrendem szerint mi az, ami fontos. Azt gondolom, az a fontos, hogy amikor munkaerőpiacról beszélünk, akkor ne munkanélküliségről szóljunk, sokkal inkább foglalkoztatásról beszéljünk. Mert az a lényeg, hogy minél több ember produktumból élje az életét, produktumot termeljen, és ennek a hasznát élvezze, minél több ember munkajövedelmet szerezzen, mert ha így igaz, hogy minél többen munkajövedelmet tudunk szerezni, akkor nyilván az ellátórendszerek működése is könnyebb, a szociális ellátórendszerek is - amelyek másokról való gondoskodást alapoznak meg - sokkal könnyebben tudnak működni. Nyilván a munkaerőpiac... - egyik oldalról, akik bent vannak, az ő szemszögükből nézve a meglévő pozíciók megtartásáról szól, a másik old alról, akik pedig nincsenek bent a munkaerőpiacon, azok számára egy új pozíció fogásáról, szerzéséről szól, és általában, akik kívül rekedtek, ők valamilyen szemszögből nézve hátrányosabb helyzetben vannak. Azok a célcsoportok is, amelyekről beszélünk, ado tt esetben a pályakezdő fiatalok, akik munkatapasztalattal még nem bírnak vagy csak kevés munkatapasztalattal bírhatnak, azok az 50 év felettiek, akik valamilyen értelemben azt a megszerzett tudást, amit a korábbiakban szereztek meg, részben elveszítették, felélték... - erodálódott az a tudás. És ha nincs az, amiről a képviselő asszony is beszélt, az élethosszon át tartó tanulás, új ismeret szerzése, akkor nyilván erodálódik az ő korábbi megszerzett tudásuk is. Ilyen értelemben teljesen törvényszerű számomr a az, hogy azokkal a kérdésekkel, amelyek itt a hozzászólásokban elhangzottak, ennek a konkrét törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán is célszerű foglalkozni. De mégis azt kell hogy mondjam, ahhoz, hogy ebben a pozicionális helyzetben, a munkahelyek megta rtása, illetve az új munkahelyek megszerzése tekintetében mértékadó módon előre lehessen lépni, nem más szükségeltetik, mint az, ami ennek a kormánynak a programjában benne foglaltatik, és nem csak a programjában, hanem nem lehet elvitatni, hogy tényszerűe n meg is valósul, a munkahelyek teremtése tekintetében igazolódik vissza. A miniszter úr szólt róla, hogy ebben a 22,5 éves időszakban mintegy 220230 ezer új munkahely teremtődött Magyarországon, és mintegy 4550 ezerrel kevesebb az, ami megszűnt ebben a z átalakuló időszakban is. Ez egy mértékadó eredménynek tekinthető, és ezt kell a későbbiekben még tovább növelni, pont annak érdekében, hogy a bizonyos értelemben hátrányokkal megáldottak is könnyebben kerülhessenek a munkaerőpiacra. És ezt kell megfejeln i azzal, hogy olyan, mások által gesztus értékűnek vélt, általam sokkal inkább motivációs tényezőnek tekinthető támogatások legyenek a rendszerben, amelyek lehetőséget adnak arra, vagy legalábbis hozzásegítik a munkavállalási hajlandósággal bírókat, hogy a munkaerőpiacon meg tudjanak jelenni. Ehhez kapcsolható persze az is, nemcsak a mostani törvény keretei között való tárgyalás kapcsán, hanem ami a személyi jövedelemadótörvényben, a járulékokkal kapcsolatos törvény vitájában elhangzott, hogy az élőmunka k öltségeit lehetőség szerint a legkiváltképpen csökkenteni kell, vissza