Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Tatai-Tóth András és Molnár József (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “Sok pénz, kevés eredmény az oktatásban” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
3347 TataiTóth András és Molnár József (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “Sok pénz, kevés eredmény az oktatásban” címmel ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! TataiTóth András és Molnár József, az MSZP képviselői, interpellációt nyújtottak be az oktatási miniszterhez: “Sok pénz, kevés eredmény az oktatásban” címmel. Molnár József képviselő urat illeti a szó. MOLNÁR JÓZ SEF (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Az UNESCO 182 ország oktatását hasonlította össze a közelmúltban. A jelentés megállapította, hogy Magyarország lehetőségeihez képest sokat költ oktatásra, és a tanárdiák arány is világszínvonalú. Az okta tás színvonala ennek ellenére a fejlett országokhoz képest némileg gyengébb, a magyar diákok teljesítménye is rosszabb. A jelentésben szó van arról is, hogy százalékosan több gyermek jár iskolába jelenleg, mint bármikor korábban. Ez pozitív tény. Számosan azonban úgy végzik el az általános iskolát, hogy nem tudnak rendesen írni, olvasni vagy számolni. A színvonalas oktatáshoz szükség van az adott oktatási rendszerben megfelelő számú, valamint jól felkészült pedagógusra. A jelentés szerint Magyarország az eg y tanárra jutó diákok szempontjából a legkedvezőbb országcsoportba tartozik. A 182 ország közül 31ben jut egy tanárra kevesebb, mint 15 általános iskolás. Ezek között van Magyarország mellett többek között Hollandia, Svédország, Ausztria. Több gyerek jut egy tanárra olyan gazdag országokban, mint például Japán, Finnország, Franciaország, Egyesült Államok. A legrosszabb helyzetben az afrikai országok vannak. A tanárok mellett a színvonalas oktatáshoz pénz is kell. Az UNESCOvizsgálat szerint Magyarország GD Pjének 4,5 százalékát költi oktatásra. Ezzel a középkeleti térség országai közül Lettország és Lengyelország után a harmadik helyen áll, megelőzve Németországot és Hollandiát. A színvonalas oktatás feltételeinek biztosítása ellenére a nemzetközi felmérés ekben a magyar diákok nem szerepelnek kiemelkedően. A legutóbbi PISAfelmérésben csak a közepesen fejlett, illetve szegény államok diákjaihoz képest teljesítettek jól a magyar diákok. Kérdezem államtitkár úrtól, mié rt marad el a magyar fiatalok teljesítménye a ráfordítások alapján elvárhatótól? Oka lehete az oktatási rendszer teljesítménydeficitjének, hogy nem működik Magyarországon egy korszerű mérési, értékelési és ellenőrzési rendszer az oktatás területén? Milyen megoldásokat lát arra, hogy minden magyar fiatal versenyképes tudással kerülhessen ki az iskolarendszerünkből? Mit tehet az oktatási kormányzat azért, hogy fiataljaink az Európai Unió munkaerőpiacán is meg tudják állni helyüket? Várom megtisztelő válaszát . (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. A kérdésre Arató Gergely államtitkár úr válaszol. Önt illeti a szó. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszö nni képviselő urak interpellációját, hiszen módot adnak arra, hogy egy, a sajtóban megjelent, nem teljesen pontos információról szakszerűen és pontosan beszélhessünk, és mögé nézhessünk annak, hogy mit is jelentenek azok az eredmények, amelyek az UNESCO az “Oktatás mindenkinek” című vizsgálatában Magyarországgal kapcsolatban megjelentek. Ezek a vizsgálatok minden oktatásirányítás számára fontos segítséget jelentenek, hiszen a hazai szülők elvárásai, az oktatási rendszerben megjelenő
