Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
3329 Nincs igaza Varga Mihálynak, mert ezeket az üzleteket euróban kötik, és az eur ót a magyar vállalkozónak kell visszaszámítani forintra. Mondok egy konkrét példát. Elmondták a múlt héten a vitában az agrármunkacsoport tagjai, hogy több mint száz milliárd forint esik ki a magyar mezőgazdaságból, amit nekünk az adófizetők pénzéből, a kö ltségvetésből kell pótolni. Ettől kezdve beszélhetünk arról, hogyan hat az erős forint közvetve az államháztartás vagy a költségvetés közvetlen hiányára. De mondok még szörnyűbbet: a következő évben a földalapú támogatást is euróban fogják számolni, tehát ott is számszerűsíthető lesz, hogy hány milliárd forintot vesztenek a magyar agrárgazdák, akikért mindannyian aggódunk itt a parlamenti patkóban. Tisztelt Képviselő Úr! A másik pedig kifejezetten félrevezető: a magyar nyugdíjasok legkorábban 2010ben kapjá k euróban a nyugdíjukat, addig nekünk az a felelősségünk, amiről a miniszterelnök úr is beszélt, hogy erősödjön a magyar gazdaság, növekedjenek a munkahelyek és növekedjenek a bérek. A magasabb bérekkel együtt jár a magasabb nyugdíj, és majd a magasabb nyu gdíjat kell az akkori euróárfolyamon és nem a mostanin átszámolni. Ön átveri a választókat. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A Szabad Demokraták Szövetség e képviselőcsoportjából Kuncze Gábor frakcióvezető urat illeti a szó. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azzal szeretném kezdeni, hogy frakciónk üdvözli, hogy a miniszterelnök úr most már jól látható rendszerességgel szól al meg különböző ügyekben a parlamentben napirend előtt, vagy vesz részt törvényjavaslatok vitájában. (Dr. Áder János: Ez nagy öröm.) Áder képviselőtársam azt mondja, ez nagy öröm. Mindenesetre ezt önnek négy éven keresztül jelentős mértékben kellett nélkü löznie, látszik is a tekintetén, tisztelt képviselő úr. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Mert az fontos dolog, hogy a miniszterelnök vállalja a vitát a parlament plénumán, vállalja az ütközést az ellenzéki véleményekkel, ami egyben azt is jelenti, hogy kíváncsi is arra. Én is azzal kezdeném, tisztelt képviselőtársaim, hogy annak idején részei akartunk lenni egy rendszernek - most a NATOról beszélek - azért, mert világos volt számunkra, hogy adott esetben saját magunk nem tudjuk - persze tudom, hogy ilye n fenyegetés most nincs - megvédeni magunkat, még akkor sem, ha nagyon nagy áldozatokat vállalunk ezért. A NATO védernyőjét igényeltük ezért, és mindnyájan örültünk annak, amikor a NATO tagjai lettünk. Ez jelent jogokat, természetesen jelent védelmet Magya rország számára, de persze jelent kötelezettségeket is, hiszen ha együttműködést óhajtunk, akkor az együttműködésben természetesen nekünk is részt kell venni, éppen ezért érdemes keresni az együttműködés különböző lehetőségeit. Nem ez volt azonban a fő kér dés, és most nem ez a vita lényege, hanem ismét a gazdaságpolitikára terelődik a szó, egyébként nagyon helyesen. Mi azt szeretnénk, ha többet vitatkoznánk a mindenkit érintő gazdasági kérdésekről és kevesebbet azokról a szimbolikus ügyekről, amelyek ugyan alkalmasak arra, hogy megosszák az országot, de a dolgokat különösebben előre nem viszik. Nos, ami az erős forinttal kapcsolatos vitát illeti: én is a miniszterelnök úr által elmondottakkal értek egyet. (13.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Az erős forint vit athatatlanul visszafogja az exportteljesítményeket, mert ugyanannyi euróért kevesebb forintot kap a szolgáltatás vagy termék előállítója, miközben a kalkulációi lehet, hogy más erejű forintra vonatkoztak. Ha veszteségessé válik a termelése, ennek következt ében munkahelyek szűnnek meg. Az erős forint viszont erősíti az importot, mert az importáló pedig éppen az ellenkező hatással kell hogy számoljon, terméke olcsóbb lesz
