Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 17 (187. szám) - “Új magyar nemzetpolitika belföldön és külföldön” című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
3281 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök az alkalomnak, és örülök azoknak a hozzászólásoknak, amelyek a nemzetpolitikát úgy értik, ahogy a magyar politikai köznyelv ennek az értelmezését oly módon határozta meg, ahogy azt Csapody Miklós is egyébként megfogalmazta. Természetesen azért ne feledjük, hogy szegény határon túli magyarok Pilátusként kerültek a credóba. Hogy most egy pártközi csatározás fókuszában őróluk kel l beszélnünk, meglehetősen esetleges dolog, de ettől még beszéljünk őróluk. Az új nemzetpolitika körvonalai - ne haragudjanak, képviselőtársaim - nem nagyon látszanak még. Úgy vélem, ha nem lenne ez a népszavazási kampány, akkor nem lenne új nemzetpolitika sem. De lehet, hogy ez lesz a haszna ennek a népszavazási kampánynak, hogy a végén mégiscsak lesz valami új nemzetpolitika. Tegnap a nemzeti összetartozásról szóló törvényre tettünk javaslatot, s ezzel kapcsolatban három elemet szeretnék most kihangsúlyoz ni. De még mielőtt erre rátérnék, szeretném hangsúlyozni azt, hogy az új nemzetpolitika vagy a szülőföldcsomag érdekes ötletek; mint ahogy érdekes ötletek hangzottak el a Magyar Állandó Értekezlet hét végi ülésén is. Például foglalkozhatnának a kormányzati berkekben az RMDSZnek azzal a javaslatával is, amit hét végén Markó Béla fogalmazott meg, hogy lassan a költségvetésnek végre rögzített százalékában támogassuk a határon túli magyarokat. Ő a jelenlegi 0,2 százalék helyett 0,3 százalékot javasolt, és azt kérte, hogy fokozatosan jusson el 0,5 százalékig az elkövetkezendő években egyegy tizedszázalékkal fölfelé haladva. De mindez nem váltja ki az állampolgárságot, mert az állampolgárságról lesz népszavazás december 5én, a határon túli magyarokat pedig, azt hiszem, nem lehet most már kifizetni ilyenolyanamolyan nagyságrendű javaslatokkal. Ezt a három pillért, amire utaltam az előbbiekben, a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott közös nyilatkozat - mert 16 szervezetből 14 elfogadott egy közös nyilatkozatot - negyedik pontja alapján határoztuk meg. Ennek a lényege az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy bevándorlás nélküli magyar állampolgárságot kaphassanak végre azok a külhoni magyarok, akik ezt kérik. Az európai minták, a franciák, a németek, a spanyolok, de a szomszédaink is, a horvátok, a szerbek, a románok megadják bevándorlás nélkül az állampolgárságot. Erről beszélünk. Próbáljunk ebbe az irányba elmozdulni. Másodszor: nagyon fontos összetevője lenne - határon túli szempontból döntő , hogy az útlevéllel járjon ez az állampolgárság, ugyanolyan útlevéllel, amivel mi, magyarországi állampolgárok rendelkezünk. Miért kérik ők ezt? Azért kérik, mert tudják, hogy 2006 végén, 2007ben jön Schengen, és Schengenen nehéz lesz nekik átmenni, egy magyar útlevéllel vis zont könnyebben tudnak átmenni. Ezért én most ezen a helyen szeretném üdvözölni Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének azt a bejelentését, hogy támogatja, hogy a magyar útlevéllel azonos útlevelet kapjanak a határon túli magyarok. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a kijelentés még nem hangzott el, és azt hiszem, itt az ideje, hogy erre reagáljunk. Üdvözlöm, hogy elhangzott ez a kijelentés. Önök, akik itt ülnek, ezt a saját fülükkel hallották. Én azt szeretném, ha ezen a ponton, amit itt most együtt hallottunk, ho gy olyan útlevelet kapnak a határon túli magyarok, mint amivel mi rendelkezünk, ha ennyien itt összefogunk, azt gondolom, hogy innentől meg lehet találni a megoldást arra az ügyre, amire meg szeretnénk találni. A tegnap beterjesztett szülőföldcsomagban ez még nem volt benne, és nagyon örülnék annak, ha egy módosító javaslat segítségével, amit mondjuk, Hiller úr benyújtana, ez a javaslat, hogy magyar útlevelet fognak kapni a határon túli magyarok, belekerülne, és akkor azt gondolom, egy döntő lépést tennénk annak érdekében, hogy mindenkinek nyugodt legyen a lelkiismerete. Azt kell mondanom, mi úgy gondoljuk, innentől nem lehet mást mondani, mint hogy ha egyszer át mondunk, akkor bt is kell mondani, hogy ez állampolgárság, valamiféle állampolgárság, mert útl evél nem létezik állampolgárság nélkül; ezt talán Horn Gyula külügyminiszterminiszterelnök úr is alá tudja támasztani. (16.00)
