Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 16 (186. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
3137 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Fővárosi képviselőként egy kicsit arról szeretnék beszélni, hogy Budapest hogyan tükröződi k, hogyan látszik a most benyújtott költségvetési javaslatban. Úgy tűnik, legalábbis a felületes néző számára, mintha a kormánypártok ismét megfeledkeznének arról, amit a fővárosnak ígértek. Úgy tűnik, mintha az MSZP és az SZDSZ közötti csatározások újabb helyszíne, Demszky Gábor főpolgármester tevékenységének megítélése egyúttal azt is hozná magával, hogy nagyon fontos, a kormánypártok választási ígéretében szereplő közcélok hiúsulnak meg, maradnak el, kerülnek háttérbe, pusztán azért, mert a figyelem ma m ás irányba terelődött. Amíg ez a két kormányzó párt belügye, addig talán nincs is vele nagy probléma. Abban a pillanatban, amikor viszont választópolgárok millióit érinti, és a Budapesten élők életkörülményeit nem javítja, hanem rontja az, ahogy a kormány a fővárosi ügyeket kezeli, akkor az ellenzéknek mindig minden alkalommal szót kell emelni a fővárosban élők jogaiért. És látszik az is, hogy az ellenzéki pártok már régóta azzal kísérleteznek - sajnos ez a kísérlet eddig nem volt túl eredményes , hogy a k ormánypártok választási programjait olvassák újra és újra fel, és nyújtsák be módosító indítványok formájában itt a képviselőházban, és ez az, amit önök rendre, újra és újra leszavaznak. Nem új ötletekkel állunk elő, nem mást kérünk önöktől számon, mint am it ígértek. És amikor most arról beszélünk, hogy a fővárosi középületek akadálymentesítése egy fontos ügy, ráadásul az európai uniós csatlakozásunkhoz elengedhetetlen kritérium volt, változatlanul azt látjuk, hogy az önkormányzatokat magukra hagyták, és az állam, az állami költségvetés nem segíti a középületek, közintézmények akadálymentes megközelítésének elősegítését. Ezért például a Fidesz fővárosi képviselői plusz 1 milliárd forintot irányoznak elő a költségvetésben, erre teszünk javaslatot egy módosító indítvány formájában, hogy valóban a fővárosban élő nem csekély számú mozgáskorlátozott teljes értékű életet élhessen, ne fosszuk meg őket ügyeik akadálymentes intézésétől. Vagy amikor az árvízvédelmi feladatokról beszélünk, tudjuk jól, hogy nemcsak a tis zai, hanem a dunai árvizekkel is szembe kellett néznünk az előző időszakban. Nagy szerencse, hogy a legutóbbi, Dunán levonuló árhullám nem okozott komoly károkat, de fel kell készülnünk arra, hogy ezek a kérdések újra és újra előtérbe kerülhetnek. Sajnos, a fővárosi árvízvédelmi feladatokra szintén nem tartalmaz előirányzatot az előttünk lévő költségvetési tervezet. Ezért javasoljuk, hogy a Rómaiparton, a budafoki, tétényi térségben az árvízvédelmi feladatok ellátásához további költségvetési forrásokat biz tosítson a költségvetés. De ugyanúgy említhetném a fővárosi zajvédelmi feladatokat, a főutak mentén élők életkörülményeinek javítását szolgáló zajvédő falak elhelyezését - amire szintén nem látunk semmiféle utalást vagy kezdeményezést - vagy a fővárosi zöl dterületek védelmét a Bocskai úttól kezdve a nagy kiemelt parkokig, bezárulva akár az én választókörzetemben a Vérmező, a Tabán, a Gellérthegy északi oldala áldatlan és siralmas állapotának megváltoztatásával vagy akár a budaiak közkedvelt sétánya, a Tóth Árpád sétány jelenlegi nagyon szomorú helyzetének változtatását célzó módosító javaslatainkkal. Szintén azt gondolom, hogy nemcsak kerületeket érint, hanem az egész fővárosi közlekedést érinti az a veszélyhelyzet, ami lassanlassan a Margit híd környékén k ialakulni látszik. Évek óta érkeznek a jelzések, hogy a Margit híd statikailag is rossz állapotban van, azt pedig, hogy egyébként a díszek lekerülésével maga a híd hogy néz ki, a burkolata milyen állapotban használódott el, bárki megállapíthatja, aki a főv árosban jár vagy a fővárosban él. Ezért indítványozzuk, hogy foglalkozzunk a Margit híd kérdésével. Ha a Margit híd valamilyen váratlan romlás miatt esetleg kiesne a fővárosi közlekedésből, katasztrófahelyzetet idézne elő. Tehát jó lenne, ha előre gondolko dnánk, és nem mindig csak tűzoltó jellegű, követő intézkedésekkel próbálnánk előremenekülni a már kialakult válsághelyzetekből. Ugyanez vonatkozik a Moszkva térre. Az egész budai közlekedés csomópontja a Moszkva tér. Több mint 15 éve tervezi, álmodja a főv áros, hogy végre valami történjen a Moszkva tér ügyében.
