Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 16 (186. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
3116 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most forma szerint azzal kellene kezdenem, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak a honvédelmi költségvetéshez benyújtott módosító indítványait fel kellene sorakoztatnom, de ezt nem tudom megtenni, merthogy egyetlenegy módosító indítványt sem terjesztettünk be ehhez a fejezethez. Ennek pedig oka nagyon súlyos. Nem az, ami mondjuk, lehetne, hogy a tavalyi többtucatnyi módosító indítványunkból egyetlenegy sem talált meghallg atásra, magyarán egyetlenegy javaslatunkból sem született elfogadott javaslat, hanem sokkal inkább abból a tényből ered ez a mi távolmaradásunk, hogy bizony az összes tárcát figyelembe véve is a honvédelmi tárca költségvetése az, amelyik a legjelentősebb k urtítást, csonkítást, csonkolást szenvedte el, hiszen ha a két évvel ezelőtti számokat fölidézzük, bizony amikor a NATOfőtitkárral a miniszter úr találkozott, akkor még megígérte az évi 0,05 százalékos növekedést. Ez azt jelentené, hogy a mai beterjesztet t javaslat valahol a GDP 1,76 százalékos arányát mutatná, tehát megközelítőleg 370380 milliárd forintról szólna, ezzel szemben a tervezet egyébként 1,28 százalékos összeget takar, tehát megközelítőleg 100 milliárd forinttal kevesebb van ebben a mostani kö ltségvetésben, mintha egyébként az ígéretünket tartottuk volna. Miért nagy baj ez, tisztelt képviselőtársaim? Természetesen azért, mert az ígéretünket illett volna és illene betartani, azaz a szövetség, amelyre mi mindig is nagy beccsel és nagy gondosságga l tekintünk, márpedig a NATOszövetségesünknek tett ígéreteket illene betartanunk, bizony ezek az ígéretek valószínűleg csak ígéretek maradnak, és olyan fontos fejlesztések, olyan fontos felajánlások szenvednek csorbát és maradnak el, amelyek joggal kelthe tnek bennünk bizony aggodalmat, hogy ne adj isten egyszer a szövetséges, ha hívna bennünket vagy nekünk volna rá szükségünk, vajon ugyan mit kaphatnánk cserébe. De ha részleteiben nézzük, hogy hol hiányoznak a milliárdok, akkor a következőket tudom röviden elmondani. Mindenekelőtt a katonai szakírók is leírják, hogy egy ilyen költségvetést három részre lehet bontani; a személyi kiadások, a dologi kiadások és a beruházások, fejlesztések alkotják általában normálisan a költségvetést, és az a jó arány, ha ezek ben nagyjából egyharmadegyharmadegyharmad a számok aránya is. Még elképzelhető a 40 százalék plusz 20 százalékos megosztás is, azonban bármennyire is hihetetlen, vagy talán mindabból, amit elmondtam, logikusan következik is, hogy pontosan az első kategór iában, tehát a bér és juttatásai tekintetében 47 százalékot tesz ki a költségvetés összege. Ez aránytalanul nagy, illetve pontosan azt mutatja, hogy bizony különösen a fejlesztésekre mindösszesen 10 százalék összeg áll rendelkezésre. Pedig rendkívül fontos tételről lenne szó, hiszen mi mindig elmondjuk, hogy támogatjuk a hivatásos, a szerződéses katonaságra történő áttérést, és elsősorban is azzal, hogy azok az élet- és munkakörülmények, szolgálati körülmények, amelyek ebből az összegből fedezhetők és ezzel az összeggel lennének javíthatóak, ezek volnának azok az összegek, amelyek egyébként a sorozott katonaságtól megkülönböztetnék a hivatásos vagy szerződéses haderőt, hogy tudniillik jól érzik benne magukat az oda leszerződött katonák, és nem az történik, a mi manapság, hogy 78 hónap után leszerelnek, és utána kezdhetjük elölről a kiképzésüket, hanem legalább 345 évig benn maradnak, mert igazából ekkor éri meg a szerződéses haderő alkalmazása, és ettől válik előbbutóbb professzionálissá is. Így azt gondol juk, és azzal zárom talán a felszólalásomat is, hogy nem láttuk értelmét módosító indítvány beadásának. A tárca költségvetése oly mértékben leszűkített és lecsupaszított, hogy gyakorlatilag a nincsen oszthattuk volna tovább. Ennek értelmét nem láttuk. Igaz ából én azon csodálkozom, hogy miniszter úr ezt a költségvetést elfogadta anélkül, hogy fölajánlotta volna akár lemondását is. Csodálkozom, hogy ő, aki eddig a tárcát mindig a tenyerén hordozta, és valóban úgy látszott, hogy minden igyekezete arra irányul, hogy a tárca, illetve a honvédelem kérdését valóban megfelelő finanszírozással is megtámogassa, ilyen számok bemutatása és elfogadása után ezzel kapcsolatban bizony elég súlyos kétségeink támadhatnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki p ártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) :
