Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
296 megállapítható, hogy a beszámoló korrekt anyagot tett le a Ház asztalára a 2003. évi tapasztalatokról, a döntőbizottság tevékenységéről, és számot ad a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával k apcsolatos ténykedésről. Az 1995ben bevezetett szigorú közbeszerzési eljárás célja, hogy a versenyeztetés nyilvánossága, a részvevők esélyegyenlősége, a tisztességes verseny, illetve a nemzeti elbánás elve alapján megfelelő kereteket teremtsen a közpénzek elköltésének átláthatósága és ellenőrizhetősége, a közfeladat hatékony és takarékos ellátása, a korrupciós kockázatok csökkentése, illetve a kis- és középvállalkozások kiegyensúlyozott gazdasági fejlődése támogatásának érdekében. Nemzeti kötelezettségeink alapján azonban 2004. január 1jétől már nincs mód a hazai vállalkozások előnyben részesítésére, valamint a belföldi áruelőállítás és munkaerőfoglalkoztatás elősegítésére. Számos adat elhangzott már, néhányat mégis hadd emeljek ki én is. 2003ban a közb eszerzési eljárások száma csak némileg, a közbeszerzések összértéke viszont a korábbi évek tendenciájától eltérően a 2002. évi összértékhez képest 30 százalékkal csökkent. Az előttem szólók ennek már az okait is taglalták, habár különböző megvilágításban é rtékelték magát a tendenciát. A háttérben egyértelműen az autópályatenderek 2002. évi növekedése, illetve a múlt évi csökkenés hátterében alapvetően a szigorító intézkedések szerepelnek, és ma napirend előtt arról is hallhattunk, hogy a pályázati források hoz való hozzájutások nehézsége is biztosan hozzájárul ehhez a tendenciához. A közbeszerzés terén értelemszerűen a központi költségvetési szervek és intézményeik, valamint az önkormányzatok és intézményeik által együttesen lebonyolított közbeszerzési eljár ások száma továbbra is meghatározó volt. Az eljárások tárgyát illetően az építési beruházások mind az eljárások számát, mind a közbeszerzési összértékből való részesedést tekintve megelőzték az árubeszerzéseket és a szolgáltatási tárgyú beszerzéseket. A te kintetben sem történt változás, hogy a nagy számú ajánlatkérőt koncentráló Budapest volt a legjelentősebb tenderkiíró. A központosított közbeszerzés működtetése 2003ban is a miniszterelnökség közbeszerzési és gazdasági igazgatósága szervezeti egységeként működő Közbeszerzési Igazgatóság hatáskörébe tartozott. A központosított közbeszerzés 2003. évi összforgalma 70,7 milliárd forint volt, ami az előző évi adatokhoz képest 14 százalékos csökkenést mutat. A központosított közbeszerzés legnagyobb hányadát tová bbra is az informatikai beszerzések képezték, bár ezek beszerzési összértéke is a múlt esztendőben jelentősen csökkent. A külföldi székhelyű ajánlattevők 2003ban 163 közbeszerzési eljárást nyertek meg. Ezen a téren mind a megnyert eljárások számát, mind p edig összértékét tekintve növekedés tapasztalható a 2002. évhez képest. Ugyanakkor mára az uniós csatlakozás révén a hazai ajánlattevők számára is megnyílt a lehetőség, hogy az eddiginél nagyobb közbeszerzési piacon vehessenek részt a közbeszerzési eljárás okban, nemzeti elbírálásban részesülve. A közbeszerzési tanács a korrupcióellenes küzdelem egyik legfőbb eszközének tekinti a közbeszerzési törvény következetes betartását. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hazai közbeszerzési törvény az alape lvek biztosítása érdekében a közösségi irányelvekben foglaltaknál részletesebb, és ezáltal a jogalkalmazás terén szigorúbb szabályokat tartalmaz. A jelentés szerint a közbeszerzések átláthatósága és a tiszta közélet elvének maradéktalan érvényesülése érdek ében nem indokolt a közbeszerzési eljárások további szigorítása, ehelyett az utólagos ellenőrzés mellett a folyamatba épített ellenőrzés hangsúlyos megjelenítésére van szükség. A 2003 decemberében elfogadott új közbeszerzési törvénnyel lezárult egy periódu s. Ezen időtartam alatt - 19952003 között - felépült a közösségi elvárásokkal összeegyeztethető hazai közbeszerzési struktúra, és a közbeszerzés a közpénzek elköltésének elfogadott módszere lett. A közbeszerzés alapvető célkitűzései a nyilvánosság és az á tláthatóság megteremtése terén összességében teljesültek. Az Európai Bizottság éves jelentése, illetőleg az OECD/SIGMAjelentés is számos pozitív megállapítást tartalmaz a magyarországi közbeszerzési kultúráról. Egyébként itt
