Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOGH JÓZSEF (Fidesz):
2901 Tisztelt Képviselőtársam! Ha azt mondta volna SAPARDügyben, hogy mivel az áfaszabályok évente változhatnak, és minden kormánynak szíve joga az adótörvények kapcsán, hogy a következő évre újabb és újabb szabályokat csináljon, mert ezek egy évre és nem egy rendszerre szólnak, és volt ilyen ötlet, amely aztán nem valósult meg, akkor azt mondom, hogy korrektül adta vol na elő ezt a SAPARDügyet. De azzal kezdte, hogy a SAPARDból nem lehet visszaigényelni az áfát. Én erre szóltam át, hogy ez hazugság, márpedig ez így, ebben a kijelentési formában így is van. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársam, én azt mondom, való igaz, ho gy 2002ben nemcsak a SAPARDnál, hanem mindegyik előcsatlakozási programnál az volt az alapfilozófiánk, hogy igenis az áfa az önkormányzatokat érintette volna a legkeményebben, főleg az ISPA- és a PHAREprojekteknél, hogy ott az áfát hogyan kezeljük. És p ontosan ezért tudtuk elérni 2003 elején, hogy módosítsuk a törvényt, mert való igaz, hogy volt egy ilyen elképzelés, hogy a SAPARDot ez alól kivennénk, de annak a megokolásából, hogy ez ugyanolyan előcsatlakozási program, mint bármelyik kettő, nem lehet k ülönbséget tenni. Az új pénzügyminiszter volt az, Draskovics Tibor, aki ezt a problémát rögtön megértette, és egy héten belül egy áfatörvénymódosítással rendeztük ezt a kérdést. Nem hiszem, hogy valaki ebből károsodott, mert ráadásul visszamenőleges hatál yú volt. Azért mondtam azt, amikor elmondta, ex cathedra kijelentette, hogy a SAPARDból nem lehet áfát visszaigényelni, hogy ez így nem igaz. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Balogh József képviselő úrnak, Fidesz, normál hozzászólásban. BALOGH J ÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Most, amikor az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentést tárgyaljuk, a MedgyessyGyurcsánykormány regnálásából már több mint két év telt el, de mondhatnám úgy is, hogy hála a jó istennek, hogy már két év eltelt. Hosszú és nehéz időszak volt ez a magyar gazdák számára. A jelentés is, de a mindennapok tapasztalata alapján is ez sajnos mára egyértelművé vált. Ha már az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelenté st tárgyaljuk, akkor essék szó, azt gondolom, a homokhátság problémájáról is. Nagyon sajnálom, és határozottan kifogásolom azt, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodásról alig több mint egy oldalon esik csak szó, azonban ha végignézzük az elmúlt évet, rögtön r ájövünk, hogy a szinte semmiből, a semmiről nem is lehetett volna többet írni. 2003ban a Magyar Országgyűlés az egyes területi folyamatok hatásairól szóló határozatát elfogadta. Ez a határozattervezet négypárti egyetértéssel került az Országgyűlés elé, am elyben az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy tekintse át a DunaTisza közi homokhátság vízpótlásáról szóló 1995. évi országgyűlési határozat végrehajtását, és az elkövetkezendő időszakban teljesítendő feladatokat. A tavalyi esztendőre vonatkozó költség vetés mintegy 135 millió forint erejéig próbálta megteremteni a vízügyi beruházás első lépését, de az Országgyűlésnek ez a szándéka meghiúsult, semmi sem teljesült ebből az előirányzatból. Így a DunaTisza közén élő emberek, akik joggal igénylik és várják a segítséget a kormánytól, a problémájukkal magukra maradtak. Tisztelt Államtitkár Úr! A homokhátság vízpótlásával összefüggő vízgazdálkodási tevékenységük azzal merül ki, hogy a már több éve kiszáradt csatornákból a vízgazdálkodási társulatok útján kivága tják a netán ott fakadó cserjéket, évente egyszer kaszáltatják azokat, továbbá a csatornákhoz tartozó műtárgyakat lefestetik, s közben arra várnak, hogy a Mindenható egyszer majd csak feltölti azokat vízzel. A DunaTisza közének vízgazdálkodási problémáiró l, valamint a megoldási lehetőségekről számos tanulmány és terv készült. Többek között az AlsóDunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában egy fejlesztési program, amely a középhomokhátság vízgazdálkodási problémáival foglalk ozik; feltárja a jelenlegi helyzetet, megvalósíthatóságot ad
