Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
2876 Szerepel az anyagban, hogy az aszály következtében a növénytermesztés szinte valamennyi területén a termelés visszaesése következett be. A fagykár és az aszálykár mértékét súlyosbította, hogy sok termelő, főleg anyagi okokból, nem a megfelelő vetőmagot, szaporítóanyagot használta fel, a művel t területek jelentős részén gyenge volt a talajerőutánpótlás. Ez természetesen így van, az aszályról is sokan beszéltek bár, a szakértői, de az FVMvélemények szerint is meghaladta a 200 milliárdos hozamértékkiesést az aszálykár, és nagyon torz összehaso nlítani, hogy ehhez 10 milliárd forint volt a vissza nem térítendő támogatás. Ezt mi keveselljük, illetve keveselltük akkor is. Azt mondani, hogy ez még mindig nagyobb, mint ami a korábbi években volt - a korábbi években hál' istennek nem volt ekkora aszál ykár, messze nem volt ekkora aszálykár. Az is igaz, hogy volt aszályhitelkiegészítő konstrukció, azt azonban tudni kell, hogy a hitelt vissza kell fizetni, mégpedig kamatostul kell visszafizetni. Úgyhogy az adósságállománynál meg fognak jelenni ezek a hit elek. Mi tehát azt keveselljük, hogy ez a 10 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás nagyonnagyon gyenge kárenyhítés volt az aszálykárt szenvedetteknek. Ami az anyagi okokat illeti, ami a jelentésben szerepel, mármint az Agrárgazdasági Tanács áll ásfoglalásában, tehát hogy műtrágya, vetőmagbeszerzésre nem volt pénz, ez pedig nem más, mint az alapprobléma, ami az ágazatban már évek óta megvan, mégpedig a tőkehiány, illetve a jövedelemhiány - ez már évek óta akut probléma. Tovább idézném: tovább tar tott az a kedvezőtlen folyamat, hogy az állattenyésztés súlya csökkent a mezőgazdasági ágazaton belül. Sajnos ez így van, így volt, képviselőtársaim; és így van ez most is, ez nem nyelvbotlás volt. Tulajdonképpen az állattenyésztés valamennyi ágazatát végi gkíséri ez a válságfolyamat, elsősorban persze a sertés, a baromfitenyésztőket, illetve a tejtermelőket érinti hátrányosan. Nem véletlenül ezekben az ágazatokban került ez sorra tulajdonképpen, elsősorban ezek az ágazatok gerjesztették a gazdatüntetést. É s éppen a mai egyik újságban lehet olvasni, hogy a közeljövőben ezek a tüntetések valószínűleg folytatódni is fognak, hiszen az ágazat problémái, az állattenyésztés problémái tovább súlyosbodtak. Sőt, az állattenyésztés válsága előrevetítette a mostani gab onaválságot is, hiszen az tudvalevő, hogy nemcsak a - hál' istennek - magas termés az okozója a mostani válságnak, hanem az is, hogy az állattenyésztés, az állatállomány létszáma radikálisan csökken és visszaesett. Érdekes dolog egyébként, hogy a külföldi tőke ettől függetlenül igencsak élénken érdeklődik a magyar állattenyésztő telepek - a már lerombolt, illetve csődbe jutott állattenyésztési telepek - megvétele iránt. Ezért nem ártana nekünk is odafigyelni erre, illetve a költségvetésben majd a szabad fel használású nemzeti forrásoknál, amiről még fogok majd szólni, külön hangsúlyt kellene erre helyezni. Az agrárollóval kapcsolatosan szintén elhangzottak már észrevételek. Én csak az előterjesztés 51. oldalát szeretném a figyelmükbe ajánlani, bár az Agrárgaz dasági Tanács jelentése azt mondja, hogy 2003ban az agrárolló érdemlegesen nem nyílt - ez nem így van. Nyílt az agrárolló, még ha kis mértékben is, de nyílt. Mondom még egyszer, ez a jelentés 51. oldalán egyértelműen látható. Ugyanis a mezőgazdasági terme lői árindex növekedése elmaradt a mezőgazdasági ráfordítási árindex növekedésétől, és ez még akkor is így van, hogyha az aszály miatt a termelői árindexek a szokványoshoz, a normálhoz képest lényegesen emelkedtek. Szintén elhangzott már, de muszáj kiemelni , hogy nem teljesültek azok a célkitűzések, hogy az agrárjövedelmek közeledjenek a nemzetgazdasági átlaghoz. A nettó vállalkozói jövedelem az előző évhez képest 31 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági bruttó keresetek növekedése pedig csak fele a nemzetga zdaság átlagának. Ez óriási probléma, tisztelt képviselőtársaim, holott abban talán valamennyien egyetértünk itt, ebben a Házban, akik részt veszünk ebben a vitában, hogy az agrárgazdaság és a vidék fejlesztése nemcsak a gazdák ügye, hanem valamennyi magya r állampolgár érdeke, hiszen itt élelmiszeralapanyag, illetve élelmiszerelőállításról van szó, ami a hazai ellátáson túl jelentős exportbevételt is hoz az országnak. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a mezőgazdasági
