Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
2840 alapon felrúgni. Abban kellene a konszenzust megkeresni, hogy mindenkit segítsünk megélni ebben az ágazatban, aki az uniós rendszerben folyósított támogatások és az éles piaci ve rseny mentén erre képes. De a versenyképtelen struktúrát állami eszközökkel tartósan fenntartani értelmetlen. Meggyőződésem, hogy lényegesen kisebb, de célirányos támogatással, ami a szerkezetváltást és a mai korhoz alkalmazkodó vidéki foglalkoztatást segí ti, sokkal többre mennénk. Ez lehet többek között az idegenforgalom, erről itt már sokan beszéltek, ebbe beleértem a falusi és lovasturizmust, a víztárolókra alapozott horgászturizmust, a borturizmust és a hozzá kapcsolódó vendéglátás fejlesztését. Az első dleges feldolgozás ösztönzése, logisztikai szerepvállalás vidéken, a tájvédelem, ezek mind olyan tevékenységek, amelyeket tőlünk nyugatabbra már kitaláltak. Persze, ehhez soksok, jelenleg túl szigorú szabályt felül kellene vizsgálni, mert nem biztos, hogy csak saválló edényben lehet higiénikusan pörköltet készíteni. Az ágazat jövője szempontjából az is nagy tét, hogy egyegy termékpálya szereplői a termelőtől a kereskedőig újra tudjáke gombolni a haszon elosztását, mert enélkül valamennyien vesztesek lesz nek. Erre hadd mondjak egy konkrét példát. Az elmúlt hét végén Csehországban jártam, és voltam egy hipermarketben. Ott, abban a hipermarketben a tej fogyasztói ára 75 forint volt, ennyi volt egy liter másfél százalékos tejnek az ára. Ismerve az ottani felv ásárlási árakat, amelyek olyan 6065 forint körül vannak, nyugodtan mondhatom, hogy ott az értékesítés és a feldolgozás szereplői nem törekszenek száz százalék haszonra, ez teljesen nyilvánvaló, mert egyébként ez az ár nem jönne össze. Ha ezt a magyar visz onyokra vetítem, akkor itt minimum 80 forintos felvásárlási árnak kellene most a jelenlegi helyzetben lenni, még egyszer mondom, minimum 80 forintosnak, amennyiben a piac nálunk elfogadott egy magasabb, mondjuk, 140150 forint körüli árat. Hozzáteszem, nál unk is megjelent az importtej, és ilyenkor nem azon kell sanyarogni, hogy miért jelent meg az importtej, mert tartósan egyik partnerünk sem képes hosszú távon ide tejet exportálni, hiszen nincs annyi kvótája, de el kell azon gondolkodni, hogy ők vajon mit csinálnak jobban, hogy el tudnak érni 60 forintos önköltséget. Mert ez meg az ágazatnak a másik oldalról a felelőssége, hogy nem biztos, hogy azon kell siránkozni, hogy miért nem veszik meg 80 forintért a tejet, hanem meg kellene próbálni esetleg minden po ntját megvizsgálni a termelésnek, hogy hol lehet esetleg a termelési költségeket csökkenteni. Nem biztos, hogy ebben mindenben a maximumon vagyunk, minden lehetőséget kihasználtunk. És ez azért is érdekes, mert nálunk az egy tehénre jutó tejtermelés magasa bb például, mint ezekben az országokban, tehát magyarul, a genetikai oldalon biztos, hogy rendben vagyunk. Egyet kell meggondolni, ezt a saját korábbi üzemi tapasztalatomból is mondom, nem biztos, hogy a 9 ezer liter fölötti tehenészet egyértelműen nyeresé ges. Lehet, hogy van egy olyan határa a különböző készítmények és egyéb kiegészítő anyagok etetésének, ami elviszi a hasznot, mondjuk, és elképzelhető, hogy 78 ezer literes tehenészettel valaki sokkal nyereségesebb tud lenni, és nem biztos, hogy azon kell siránkoznia, hogy miért nem 80 forint a tej átvételi ára. De még egyszer mondom, ha nem egyeznek meg a termékpálya szereplői egy korrekt haszonelosztásban, akkor az egész termékpálya komoly problémák elé fog nézni. Mi lehet ebben az állam feladata? Ez is elhangzott itt több hozzászólásban is, és én most nem akarok ezekre a demagóg ügyvédi kirohanásokra reagálni, mert ennek értelme semmi nincsen. Én azon csodálkozom, hogy kiváló szakemberek ülnek az ellenzékben is, kiváló agrárszakemberek, akik folyamatosan a bőrükön érezték az elmúlt 15 évet, miért egy ügyvédet kell kiállítani ide, és mondjuk, a frankót nekünk előadni, amikor életében nem látta közelről ezt az ágazatot. Tehát én azt hiszem, hogy a legnagyobb hibát, amit ma a Fidesz ebben a dologban elkövete tt, ez csak ez lehetett, hogy olyan embert állított ki ide vezérszónoklatot tartani, aki életében közelről még tehenet sem látott. Lehet, hogy kiváló ügyvéd volt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szerényebben!) Még egyszer visszatérve, hogy mi lehet az álla m feladata; mivel a támogatási lehetőségek erősen korlátozottak, egy lehetőségünk van, tovább kell ösztönözni a termelők önszerveződését. Ehhez az is
