Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
2838 Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentés számhalmaza mögött kibontakozik a hagyományos mezőgazdaság struktúrájának torzulása is. Az ágazatok közötti arány megbomlása már jól látható 2003ban. A csökkenő állatállomány az aszályos évben égre törő takarmányárak mellett is 6 százalékban csökkenő árakat produkált. Teljesen világos, hogy megbomlóban volt a magyar gabonatermelésre alapozó állatitermékelőállítás és a növényt ermesztés hagyományosan egymásra épülő szerkezete. Semmi jele annak, hogy felismerték volna az ágazat szerkezetének torzulásából egyenesen következő hátrányokat. Tudatosnak tűnik ellenben a nagyüzemkisüzem formáció létének sajátosan szocialista megközelít ése. A kormányzat működésén átsüt a régi szemlélet, idézőjelben: a nagyüzemi ismeretségi kör minden körülmények közt történő preferálása. A 2002. évi anyagban még benne volt a támogatások szektorális megoszlása, akkor körülbelül 30:70 százalék volt a nagyü zemek javára, idén már nem találunk erre való utalást, pedig nagyban segítené a tisztánlátást és az agrárium támogatása körüli kételyek eloszlatását, ha az adófizetők pénzéből kiadott támogatások, hitelek, hitelkonszolidációk egyedileg beazonosíthatóan és szektorokra lebontva a társadalom nyilvánossága elé kerülhetnének. Hiányzik tehát a valós adatok bemutatása, s így természetesen elmarad a magyarázat, az indokolás, hogy miért támogatja a tárca aránytalanul nagyobb mértékben a nagyüzemeket a kis- és középg azdaságok ellenében. Az anyagban bemutatott jövedelmezőségi számítások is egyértelműen azt hivatottak bizonyítani, hogy a nagyméretű és főleg a társas vállalkozások hatékonysága - és ami fő, támogatás- és hitelvonzó képessége - lényegesen nagyobb. Ezen a t éren teljesen szembemenetelünk az Unió adta lehetőségekkel. Az Unióban ugyanis az úgynevezett második pilléres, ökoszociális támogatások kiterjesztése folyik, és ezen a ponton katasztrofális a jövőre nézve a 2003ban elmélyült folyamatok, a struktúrák hely telen, rossz irányú alakulása. Az ökoszociális támogatások ugyanis jellemzően a kisebb üzemekre, a multifunkcionális gazdaságokra szabottak. Itt nem az ökonómiai hatékonyság az egyetlen szempont, ez kiegészül a társadalmi, foglalkoztatási hatékonysággal, a környezet- és ésszerű tájgazdálkodás adta hatékonysággal. Ennek a feltételrendszernek, ennek a valódi jövőt jelentő megfelelési igénynek nyomát sem látni az uniós csatlakozást megalapozó, a 2003as esztendő agrárgazdaságáról szóló jelentésben a sztereotíp iákon kívül. Egyszerűen nincs idő a további problémákat felsorolni, amelyeket a jelentés nem jelez, vagy éppen csak érint: az oktatás, a képzés, a kutatás siralmas helyzete, az ágazat intézményi körének siralmas állapota, a jövedelemhelyzet permanens remén ytelensége, ezen belül a költséghordozóknak a versenytársakénál jóval nagyobb mértéke - mint az áfa, a gázolaj, az adók , a felvásárolófeldolgozó szektor ellenérdekű szerepe, az ágazat érdekképviseletének megoldatlansága, a szakma elöregedése, társadalmi megbecsülésének hiánya. Napestig tarthatna a válsághelyzet felsorolása, érdemi kormányzati válaszok nélkül. Tisztelt Ház! Foglaljuk hát össze röviden! Ha 2003at az agrárgazdaság átalakítási, alkalmazkodási időszakaként értékeljük, az eredmény a vezetés t erén a fentiek miatt elégtelen; elégtelen a csatlakozás előtti jogipénzügyi lehetőségek kiaknázásában, és elégtelen a hosszú távra érvényes struktúrák kialakításában. Éppen csak elégséges az intézményi felkészülés tekintetében, és ez évben először - mondh atnám - búboltak meg vagy marasztaltak el bennünket csúnyán az uniós agrárdiplomácia terén. Ha az elmúlt évek legnagyobb piaci recessziójaként elemezzük, az adott kormányzati válaszok elégtelenek. A 2004 év eleji gazdamegmozdulások bizonyítják, hogy a csel ekvőképtelenség átlépte a gazdák tűréshatárát. A jelentésben az a riasztó, hogy az az érzésünk, mintha a meglévő problémahalmazt a kormányzat távolról, idegenként nézné, valami kincstári optimizmussal, amikor a süllyedő hajó kapitánya rádión jelenti a part nak: percről percre több vizet veszünk el az óceántól. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
