Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MAGDA SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2824 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a gazdasági bizottság részéről kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági állásfoglalások isme rtetésének a végére értünk. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Magda Sándornak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólal ni kívánó képviselőnek. DR. MAGDA SÁNDOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament mezőgazdasági bizottsága 2004. október 27én, első napirendi pontjaként tárgyalta meg, vitatta meg az agrárgazdaság 2003. évi he lyzetéről szóló jelentést. A felvetődött kérdések kapcsán megfogalmazott válaszokra koncentrálva az alábbi összegzést kívánom elmondani. A jelentés fontosabb gondolatait kiemelve kijelenthető, hogy hazánkban a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya a fejlett országokban tapasztalható irányzathoz hasonlóan fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban. (10.40) A mezőgazdaságnak a megtermelt bruttó hazai termékből való részesedése 2000 óta folyamatosan 4 százalék alatt van. A 3 százalékos mérté k azonban csak a mezőgazdasági alapanyagtermelés részesedését tükrözi. Ez közel 4 százalékponttal növekszik, ha az élelmiszeripar teljesítményét is figyelembe vesszük. Az úgynevezett agrobizniszt is ideszámolva pedig további 35 százalékos növekedés számo lható. Ha megnézzük, a világon a vertikális integráció a jellemző, és azt mondhatjuk, hogy az élelmiszergazdaság együttesen 1011 százalékot képvisel a magyar gazdaságon belül. A termelési teljesítmény mellett a fogyasztásban is egyre kisebb hányadot képv iselnek az élelmiszerek, mert míg 1995ben 32,4 százalék volt az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban, ez az arány 2000 óta egyik évben sem érte el a 30 százalékot. Itt is szeretném elmondani, hogy a fejlett országokban ez az arány 25 százalék körüli. A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva az alacsony jövedelmezőség miatt a befektetők számára továbbra sem vonzó az agrárágazat. A mezőgazdaság nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2003ban 6,2 százalék volt, ugyanakkor a mezőgazdaságban - elsősorban a gépbeszerzés területén - jelentős előrelépés történt; gondoljunk csak a SAPARDra. Itt is szeretném kiemelni azt a kamattámogatott hitelt, amely alapján a magyar mezőgazdaság a következő öthat évre biztosította azt, hogy a gépellátása minél teljesebb legyen. Mindez nagyban hozzájárult a 2004. évi kimagasló eredményekhez, és reményeim szerint ez a növekedési tendencia folytatódik. Ezért nem politikai felhang azt mondani, hogy 2004től a magyar mezőgazdaság exportorientált ágazattá vált. A föld tulajdon és a földhasználat értékeléséből az emelendő ki, hogy a kedvező földrajzi és éghajlati adottságok következtében Magyarországon továbbra is jelentős a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas földterület. A KSH adatai szerint az ország mezőgazdasági te rülete 2003. május 1jén 5 millió 865 ezer hektár volt, két és félezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. A termőterület nagysága - amely a mezőgazdasági területből, továbbá az erdők, a nádasok és a halastavak területéből áll - 7 millió 734 ezer he ktár. A termőterület meghatározó része 4 millió 516 ezer hektár. Ezért is mondják sokszor ránk, hogy Európán belül Magyarország agrárorientált ország. Számottevő még az erdők 23 százalékos és a gyepek 14 százalékos aránya, míg az ültetvények és a kertek ös szesen csak 3,7 százalékkal részesednek a termőterületből. Az utóbbi két évben jelentős volt az ültetvények telepítése. A földterület művelési ágak szerinti összetételében csak kisebb változások történtek 2003ban. Az új telepítéseknek köszönhetően a gyümö lcsterület és a szőlőterület növekedett. Az erdőterület 3,4
