Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
283 európai uniós csatlakozással összefüggésben. 2003ban is gondoskodtunk hivatalos lapunk, a Közbeszerzési Értesítő rendszeres megjelentetéséről. A korábbi évekhez hasonlóan a tanács összeállította a minősített ajánlattevők jegyzékét, statisztik ai nyilvántartást vezetett a közbeszerzésekről és a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban indult jogorvoslati eljárásokról. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyorsan és hatékonyan igyekszik intézni a közbeszerzési gyakorlatban felmerülő vitás ügyeket. A dön tőbizottság a közbeszerzési struktúrában az egyedüli olyan szervezet, amely jogosítványai révén még a szerződés megkötése előtt képes a jogsértések kiküszöbölésére. Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa 2004ben a számára a törvényben meghatározo tt új feladatokra való felkészülésre helyezi a hangsúlyt, továbbá kiemelkedően fontosnak tartja a közbeszerzésben részt vevők megfelelő felkészítését a megváltozott jogszabályok alkalmazására annak érdekében, hogy az új közbeszerzési rendszer is megfelelő hatékonysággal működjön. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 2003. évi beszámolóját fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kékesi Tibornak, a költségvetési b izottság előadójának, a határozati javaslat előterjesztőjének, szintén 20 perces időkeretben. KÉKESI TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Közbes zerzések Tanácsának 2003. évi beszámolója a tárgyi esztendő közbeszerzési folyamatairól, illetve a tanács és ezen belül a döntőbizottság munkájáról fekszik az Országgyűlés asztalán. Sajátos helyzetben vagyunk, ahogy az elnök úr is a beszámoló szóbeli kiegé szítésének elején felidézte, egy olyan időszakról beszélünk, amit már bizonyos értelemben meghaladtunk; kettős értelemben is: egyrészt említést tett a 2003. évi CXXIX. új közbeszerzési törvényről, mely bizonyos rendelkezései tekintetében január 1jétől, ös szességében május 1jétől lépett életbe, és az uniós jogharmonizáció keretében közelítette, kitágította azokat a határokat, amelyek alapján ma Magyarországon a közbeszerzési eljárásokat le kell bonyolítani. De a 2003. évben még ez a törvény nem működött, m ég csak jelzéseket, bizonyos mértékben a magatartást befolyásolta az ajánlatkérők, illetve az ajánlattevők részéről. Az elfogadás időpontja is meghatározó ebben a tekintetben, hiszen ez az év végén, december hónapban történt, tehát lényegi formában még nem határozhatta meg a 2003. évi folyamatokat. Sajátos a helyzet a tekintetben is, hogy - mint ahogy szintén a szóbeli kiegészítésben elhangzott - az Unió hatályos irányelveihez kell a mindenkori tagállami közbeszerzési törvényeket hozzáigazítani. Az Uniónak azonban még egy korábbi irányelve volt ekkor hatályban, és bár tudott volt, hogy előkészítés alatt van egy újabb, a közösségi célokat, az elvárásokat, az elveket jobban kiszolgáló irányelv elkészítése, de ez csak 2004ben márciusban került elfogadásra, és bár a kihirdetésére a mi új közbeszerzési törvényünk hatálybalépését megelőzően, április 30ával került sor, azonban mégsem fejthette ki értelemszerűen ez sem a hatását 2003ban. Úgy gondolom tehát, hogy véleményt kell mondanunk arról most már múlt időben, hogy milyen is volt az 1995. évi - bár többször, így 2003ban is módosított - törvény. Azt hiszem, azzal tudnánk a múltat e tekintetben viszonylag röviden értékelni, hogy európai szinten is az akkori egyik legszigorúbb közbeszerzési törvényével dolgoztunk , kiteljesítette a funkcióját, jól szolgálta a közbeszerzési kultúra elterjedését, és ahogy az látszódott is a közbeszerzések értékének növekedéséből, a közbeszerzésekkel összefüggésbe hozható tevékenységeket lassan, de biztosan ez alá a viszonylag szigorú pályázati rendszer alá söpörte, ezekbe a keretekbe szorította.
