Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2816 USAdollárral, tehát 24 százalékkal többet, mi nt egy évvel korábban. Természetesen a dollár árfolyamváltozása is befolyásolta némiképp ezt az adatot. Az EU a teljes magyar agrárexportból 51 százalékkal részesedett. Ez az arány 1 százalékponttal nagyobb volt az előző évinél, és természetesen a csatlako zást követően ez a részarány jelentősen növekedett, hiszen a velünk együtt csatlakozó kilenc országba történő szállításaink révén itt csaknem 15 százalékpontos növekedés következett be. A 2003. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások 217 milliárd forint ban valósultak meg. Ezen belül az agrárberuházások támogatására 51 milliárd forintot, piacra jutásra 51,8 milliárd forintot, a termelés költségeinek csökkentésére 66,7 milliárd forintot fordítottunk. (10.00) Meg kell említenem az elemi kárra fordított viss za nem térítendő támogatás nagyságát, amely a rendszerváltás óta szintén a legnagyobb mértéket érte el: 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás próbálta enyhíteni a gazdálkodók kárát a hiteleken kívül. A belépő SAPARDprogram kapcsán bővültek a j övőt megalapozó beruházási, fejlesztési lehetőségek, nőttek az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások, az igények azonban lényegesen meghaladták természetesen a lehetőségeket. A SAPARDprogramhoz kapcsolódó állattartási létesítmény- és gépberuházás t is figyelembe véve az ágazatban 200 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Ez a teljesítmény jelentősen hozzájárult a termelők anyagiműszaki feltételeinek javításához, a versenyképesség növeléséhez, a csatlakozás előtti felkészüléshez. Az agrár támogatási rendszer keretében a költségvetés a forgóeszköz- és a fejlesztési célú hitelekhez kamattámogatást nyújt, a vállalkozások hitelgazdálkodását esetenként kezességvállalással is segíti. A kamattámogatásban részesülő hitelek 2003. december 31én 400 milliárd forint értékben voltak a gazdálkodóknál. Ez az előző évinél 8,2 százalékkal nagyobb érték. A 2003. év folyamán az egyik fő feladat volt az európai uniós intézményrendszer kiépítése. Ennek keretében megalakult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hi vatal, létrejött a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amelyek működése nélkül a magyar agrárcsatlakozás nem lett volna elképzelhető. Egyúttal sikerült felszámolni azokat a többéves lemaradásokat, amelyek az intézményrendszerek kiépítésében, a határállom ások megvalósításában, illetve a már működő agrárintézmények uniós felkészítésében a korábbi időszakban tapasztalhatóak voltak. Alapvetően a rendkívüli időjárás következtében az ágazat eredményalakulása kedvezőtlen volt. Az APEH rendelkezésre álló gyorsjel entése alapján a mezőgazdasági ágazatba tartozó, egyszeres és kettős könyvelést végző vállalkozások adózás előtti eredménye 2003ban csaknem ugyanakkora értéket mutatott, mint 1999ben, mínusz 5,8 milliárd forint, ami mintegy 50 milliárd forintos eredményc sökkenést jelentett a megelőző évhez képest. Ez rendkívüli terhet rakott a gazdálkodók vállára egy nagyon kedvezőtlen időszakban, amikor az európai uniós csatlakozás kihívásával kellett szembenézniük. Az élelmiszeripari ágazat adózás előtti eredménye 2003ban 70,9 milliárd forint volt, amely szintén csökkenést mutat, 27 százalékos csökkenést az előző évhez képest. Tisztelt Országgyűlés! Amint az a jelentésből és az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásából is kitűnik, az agrárgazdaság az európai csatlakozás küszöbét átlépve is nehéz helyzetben van, ezért létkérdés a kormányprogramban meghatározott agrárpolitikai és cselekvési irány megvalósítása. Az európai uniós csatlakozással a magyar mezőgazdaság nagy lehetőséget kapott, kiszámíthatóbb piaci feltételeket, jelentős kvótatermelési lehetőségeket, több tíz milliárdos közösségi támogatás igénybevételét és az agrárszabályozásban is hosszú távra átlátható, stabil helyzet megteremtésének lehetőségét. Az agrárkormányzat célja, hogy olyan feltételeket teremtsen a haz ai agrártársadalom, a vidéken élők számára, ami biztosítja a nagyobb jövedelmeket, a falusi népesség felzárkózási lehetőségeit a többi társadalmi réteg szintjére. Ehhez az agrárágazatban minden szereplő
