Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2814 vitája a lezárásig. Az előterjesztéseket J/12279. és H/12391. számo kon, a bizottságok ajánlásait pedig J/12279/12. és H/12391/1. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. A miniszter úré a szó. DR. NÉMETH IM RE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság helyzetéről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §a előírja, hogy a kormány a földművelé sügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai célok megvalósulásáról, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról. A törvény értelméb en a jelentés az FVM és a KSH társfelelősségével, az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával készül. Elkészülte után az Agrárgazdasági Tanáccsal ezt véleményeztetni kell, és írásos állásfoglalását a jelentéssel együtt kell az Országgyűlésnek benyújtani. Ezen kötelezettségünknek eleget tettünk. A jelentés 2004ben hatodik alkalommal készült el, és az európai országok gyakorlatának megfelelően értelemszerűen az előző, tehát a 2003. naptári év értékelésével foglalkozik, és a július végéig rendelkezésre álló tényadatokra épül. Az idei, a 2003. évről szóló jelentést az Országgyűlés szakbizottságainak és az Agrárgazdasági Tanács javaslatainak figyelembevételével, az előző évek gyakorlatának megfelelően állítottuk össze. (9.50) Annyi módosítás törté nt az előző időszakhoz képest, hogy uniós tagságunkra való tekintettel a jelentés kibővült egy, az Európai Unió agrárgazdaságát elemző résszel, és ebben megpróbáltuk elhelyezni a magyar agrárgazdaságot is. Továbbra is megtartottuk azt a hagyományt, amely s zerint a jelentés összeállításakor kizárólag az adatokra, a tények bemutatására koncentráltunk, és próbáltuk elkerülni a folyamatok minősítését. Az Agrárgazdasági Tanács a jelentést szeptember 3án megvitatta, a helyzetet jól bemutató, korrekt anyagnak min ősítette, egyhangúlag elfogadta, és kialakította írásos állásfoglalását. Az előző év gyakorlatának megfelelően a jelentés teljes terjedelmében - az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt - felkerült az FVM honlapjára, így minden érdeklődő számára r endelkezésre áll. Tisztelt Országgyűlés! A jelentésből az agrárgazdaság 2003. évi helyzetének jellemzésére a következő megállapításokat emelem ki. A magyar agrárgazdaság jelentős gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak, amely a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlődésében és a vidéki lakosság foglalkoztatásában ma is alapvető szerepet játszik. Tehát nem csak egy gazdasági ágazat a több közül; hatása sokkal lényegesebb a vidéken élő emberek szempontjából. A nemzetgazdaság, és ezen belül az agrárgazdaság 2003. évi fejlődési lehetőségeit a világgazdaságban és kiváltképp az európai régióban az elmúlt években kialakult recesszió határozta meg. A gazdaság növekedése továbbra is kedvezőtlen külpiaci feltételek mellett következett be. Az agrárga zdaságot 2003ban több olyan rendkívüli és döntően kedvezőtlen hatás érte, amelyek alapvetően befolyásolták az ágazat eredményét, a gazdálkodók helyzetét. Ezek közül is meghatározóak voltak a következők: a zömmel szőlő- és gyümölcsültetvényeket károsító ta vaszi fagykárok; a minden növényt sújtó, de az őszi kalászosoknál mintegy 25 százalékos terméskiesést okozó aszály; a 30 százalék feletti aszálykárt szenvedett gazdálkodók száma elérte a 94 ezret. Tehát az ország regisztrált mezőgazdasági termelőinek csakn em fele 30 százalék fölötti elemi kárt szenvedett. A világgazdasági recesszióból eredő kedvezőtlen piaci környezet, a hazai termékpályákon bekövetkezett piaci zavar rendkívül nehezítette a gazdálkodók helyzetét. És meg kell említenem sajnos, hogy a forint árfolyamváltozásából adódó veszteségek is jelentősen sújtották az élelmiszergazdaságban dolgozókat.
