Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Az MDF képviselőcsoportját érintő bejelentések: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
2812 Ugyanis a kis- és középvállalati kategóriában 2004ben a legjobb munkahely a debreceni önkormányzat tulajdonában lévő Debreceni Hőszolgáltató Vállalat lett, míg nagyvállalati kategóriában a debreceni önkormányzat tulajdonában lévő Debreceni Vízm ű Vállalat a harmadik helyet szerezte meg. Még nem volt arra példa, hogy az első tízben ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó két vállalat szerepelt volna ebben a felmérésben, és külön érdekesség, hogy mind a kettő közösségi tulajdonú vállalat: a debreceni önkormányzat tulajdonában lévő két szolgáltató vállalat. (9.40) A felmérés nagyon sok szempontot vett figyelembe, és azt hiszem, hogy a szakmai hitelességéhez nem férhet kétség, de nézzük meg, hogyan működik, ha a tulajdonos jó gazdána k bizonyul, egy közösségi vállalat a számok, a gazdasági eredményesség tekintetében. A debreceni önkormányzat 2000ben kezdett hozzá ahhoz a vállalati átszervezési programhoz, amely nagyon komoly eredményekre vezetett, és itt tartunk ma. Például 2000ben a vízmű eredménye adózás után 266 millió forint volt, ez 2003ra közel megháromszorozódott, és 733 millió forint lett. A hőszolgáltató vállalat százmillió forintos eredményt produkált 2000ben, 2003ban 366 millió forintos eredményt, ez is háromszoros növek edés három év alatt. Az a vállalatcsoport pedig, amelybe a debreceni önkormányzat tulajdonában lévő összes, százszázalékos vállalkozói vagyon tartozik, 2000ben 170 millió forintos adózás utáni eredményt produkált, 2003ra pedig 1 milliárd 580 millió forin tot. Ez több mint kilencszeres növekedés. Ezek az adatok, azt hiszem, önmagukért beszélnek, és világosan bizonyítják, hogy egy közösségi vagyon is működhet jól, és egy közösség is lehet jó tulajdonosa a rábízott vállalatainak. Ráadásul ezek mögött a számok mögött még fontos tények vannak: Debrecen 2000ben és 2003ban is a szolgáltatási árakat nézve a megyei jogú városok mezőnyében a középpozíciót foglalta el, tehát a 812. hely környékén volt. Tehát nem a szolgáltatási árak növekedésével érték el ezt az er edményt a menedzsment, a város, a dolgozók. A vagyon nyereségének a kilencszeres növekedéséhez az még hozzátartozik, hogy míg 2000ben 350 millió forinttal támogatni kellett ezeket a vállalatokat a működésükben, ez 2003ban már nulla forint volt. Tehát ráa dásul a támogatást is le lehetett csökkenteni. Mit mutat ez? Azt mutatja, hogy Magyarországon vitathatatlanul piacgazdaság van, piacgazdasági környezet van. A vállalatok viselkedésének a döntő meghatározója ez a környezet, és ebben lehet eredményesen is mű ködtetni közösségi vállalatokat, mint például ahogy ezt a debreceni önkormányzat teszi, meg lehet nagyon rosszul, mert tudjuk azt is, hogy hasonló önkormányzati profilú vállalatok egyébként rendkívül rossz helyzetben lehetnek. Most szándékosan nem szeretné k önkormányzatokat említeni, de tudjuk, hogy csőd közeli helyzetben van nagyon sok önkormányzati vízművállalat. Azt hiszem tehát, jó lenne, ha ebben a vitában nem a szélső álláspontokat fogalmaznák meg akkor, amikor azt mondják, hogy az állam csak rossz tu lajdonos lehet, egy önkormányzat csak rossz tulajdonos lehet, míg a magánvállalatok csak jók lehetnek. Én mindenesetre szeretném megköszönni a vállalatok igazgatóinak azt, hogy ezt az eredményt a munkájukkal elérték, lehetővé tették. Szeretném az igazgatós ág tagjainak ezt megköszönni, és elsősorban a dolgozóknak; és külön fontosnak tartom, hogy amikor a felmérést készítették, nagyon pozitív dologként említették a dolgozók azt, hogy ők nem egy magántulajdonos több hasznáért dolgoznak, hanem a város gyarapodá sáért. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék, szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki szólni. Igen, megadom a szót Juhász Gábor államtitkár úrnak. JUHÁSZ GÁBOR belügym inisztériumi államtitkár :
