Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
2798 jogaik, sérülnek az ott lakó emberek szomszédos jogai, sérül a vállalkozások szabadsága mint jog. F ájlalják, sérelmezik, hogy az elkövetkezendő időben nem fognak építési engedélyt kapni sem felújításra, sem bővítésre, mivel a benzinkút 50 méternél közelebb van a lakásukhoz, az épületeikhez. Úgy gondolják, hogy lakásaik teljesen elértéktelenednek, állagu k folyamatosan romlik. Azt mondják, hogy nem fogyaszthatják el a kertjeikben termelt zöldséget, gyümölcsöt, azt mondják, hogy a benzinkút védelmi övezetei vagy közterületen, vagy az ő magánterületeiken vannak, és ehhez ők soha nem járultak hozzá, ezt tőlük soha meg nem kérdezték. Felvetik azt, hogy ennek a benzinkútnak a megépítése figyelmen kívül hagyja Kiskunfélegyháza város egészségtervét, sőt azt mondják, hogy a város új rendezési tervében szereplő zaj- és rezgéselőírások már most sem teljesíthetők, miv el a tervező is már magasabb értékeket adott meg, mint ami a szabványban szerepel. Vitatják, kérik egy zajvédő fal szakaszos elhelyezését, a kanyarodó autók útvonalának pontos kijelölését, a teherautók, kútoszlop közelségének, telekhatárokhoz közeli meghat ározását, a tankoló autók közelségének rögzítését, a lakások megközelíthetőségének korlátozását, az eső és a talajvíz problémáinak újabb előjövetelét, jelentkezését, a közművek közelségét és így tovább. Tény az, hogy az építkezés idén június 23án elkezdőd ött. Az ott élő emberek azt mondják, hogy az önkormányzat, az önkormányzat MSZPSZDSZtöbbsége nem tudja kezelni a problémát, nincs megegyezés az ott élő polgárokkal, botrányos lakossági fórumok vannak, indulatos emberek, kapkodás, sietség, egy halálos mun kahelyi baleset. Kinek az érdekét szolgálja ez? A polgármester nem áll a helyzet magaslatán. Jogi érvek, erkölcsi normák, politikai érdekek ütköznek. Kinek az érdekében teszik ezt? Kinek az érdekét szolgálják ezek a döntések, ennek a benzinkútnak az építés e? Hogyan fordulhat ez elő 2004ben Magyarországon, hogy senki nem hallgatja meg a panaszaikat, senki nem ad választ a kérdéseikre, senki nem akarja a megnyugvást, a megegyezést a problémáikban. Bízom benne, hogy ezzel a hozzászólással hozzájárultam a kérd és megnyugtató megoldásához. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (22.10) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány részéről kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Nincs jelzés.) Végül szintén napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, Fideszfrakció: “Mikor fizetik végre vissza a sikeres nyelvvizsgadíjakat?” címmel. A képviselő úré a szó. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Felszólalásomat a mezőberényi fogadóórám on történt lakossági megkeresés indokolja. Hazánk sikerességének egyik feltétele, hogy minél többen nyelveket beszéljenek. Sajnos, jelenleg csak igen kevesen tudnak kommunikálni a hazánkba érkező külföldiekkel. Annak érdekében, hogy ez az arány javulhasson , az idegen nyelv oktatására kell nagyobb hangsúlyt fektetni. A kérdés már csupán az, hogy az általános, illetve a középiskolákban milyen rendszerben folyik a nyelvoktatás, és nem utolsósorban, hogy ki fizeti ennek költségeit. Tisztelt Országgyűlés! Helyes az a cél, hogy tanuljunk idegen nyelveket. A kérdés viszont az: mit tesz ennek érdekében a kormány? Azt látjuk, hogy nem az ígéretét teljesíti, hanem azt áthárítja az önkormányzatokra. Az MSZP a 2002es választási kampányában ígéretet tett arra, hogy ingy enes lesz a diákoknak a nyelvvizsga. Ez egy nagyon szép ígéret, de az önkormányzatoktól várják el, hogy teremtsék meg ennek feltételét. Úgy gondolom, hogy nem elegendő csak a nyelvvizsgadíjat finanszírozni. Ahhoz, hogy valaki nyelvvizsgát tudjon tenni, elő ször nyelvórákat kell kapnia, amit a kormány bizony nem finanszíroz. A polgári kormány a kerettantervet 1999ben úgy alkotta meg, hogy aki az emelt szintű érettségit vállalja, az közszolgáltatásként ingyenes közoktatás keretében kapja meg a középfokú nyelv vizsga
