Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló 65/2003. (VI. 3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2793 honvédelmi törvény ben, amelyet 1993ban hoztunk egyhangú szavazással, az akkori ellenzéki pártok - amelyekhez én is tartoztam - és az akkori kormánypártok együttesen. Az újkori parlamentünk életének igenis vannak olyan időszakai, amikor fontos kérdésben megfelelő vita után össze tudunk fogni, és józanul döntünk, amikor az indulatokat félretesszük, amikor tulajdonképpen egy közös tanácskozó testületté válunk, ahol az a cél lebeg előttünk, hogy az országnak minél jobb legyen, és adott esetben a honvédelem kérdése is rendeződjö n. Itt is azt látjuk, hogy jelenleg nem lenne szerencsés kivonulni Irakból, sok problémát jelentene, és veszélyt jelentene a katonáinknak. Ha elfogadjuk azt a kompromisszumot, amit a miniszterelnök úr bejelentett az utolsó centi levágásának a ceremóniáján, akkor ott két üzenet volt. Az egyik üzenet az volt, hogy március 31én kijövünk Irakból, mert lezárjuk egy misszió időtartamát, le tudjuk zárni, mert azt mondhatjuk, hogy a demokratizálás felé vezető nagyon fontos lépcsőn, az első szabad választáson átesi k ez a szegény nép és a szegény társadalom, és akkor kijöhetünk, majd mások mennek be helyettünk. Tehát ez egy nagyon fontos dolog. A másik pedig: most arra kérném Orbán Viktort, Áder Jánost és a többieket, akik voltak olyan bátrak, hogy meghozták ezt a dé lutáni két fontos igent, gondolják ezt tovább. Úgy gondolom, semmiféle presztízsveszteség nem lenne abban, ha mi közös megfontolás alapján azt mondanánk, hogy igen, három hónapra meghosszabbítjuk, és utána kijövünk, utána lezárjuk a dolgot, hiszen erről a miniszterelnökünk tájékoztatta is az amerikai vezetőket, úgy tudom, Brüsszelben is tájékoztatott. Tehát ez egy olyan megoldás, amely kompromisszumos, ugyanakkor tisztességes megoldás, és a sikert magunk mögött tudva vagy legalább a sikerre való törekvést, azt, hogy mindent megtettünk, amire lehetőségünk volt, azzal térünk vissza Irakból. Kérem, fontolják meg ezt, és remélem, megnyertem a jóindulatukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Még egy jelentkezőt látok a m onitoron. Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! A tavaly márciusi beavatkozás szükségességét, indokoltságát és persze eredményességét lehet különféleképpen megítélni, és a világ különféleképpen ítéli is mindezt meg, hiszen egymástól merőben nagyon is eltérő vélemények alakultak ki nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt. Lehet a mára kialakult helyzetet is különféleképpen látni, és különféleképpen látja is a világ, hiszen erről éles viták folynak és nemcsak nálunk, hanem szerte a világban. De én azt gondolom, azt nehéz másként látni, ha ebben a mai rendezetlen helyzetben, ebben a mai, bizony sok szempontból kaotikus állapotban anélkül, hogy törvényes kormányt, működő közigazgatást, működő közszolgálta tást, egymással szót értő pártokat és embereket maga mögött hagyva kivonulna a szövetséges haderő, a szövetséges hadsereg, amelynek mi is a része vagyunk, akkor Irakban pillanatok alatt milyen helyzet alakulna ki, milyen állapotok állnának elő, azt hiszem, ebben senkinek sem lehet kétsége, aki belegondol. Nem oly túl régen, pár hónappal ezelőtt Kuvaitban jártam, ott nagyon sok mérvadó, mértékadó emberrel beszélgettem, és megkérdeztem tőlük, ők hogyan látják az iraki helyzetet, ők, akik igazán érintésközelbe n vannak ezzel a háborúval, és vannak tapasztalataik Irakról. Nos, ezek az emberek, akik a kuvaiti élet, a kuvaiti gazdasági élet különféle vezető pozícióiban vannak, egytől egyig azt állították nekem - és ezt készséggel elhiszem , hogy abban az esetben, ha a szövetséges haderő ilyen helyzetben, mint ami most van Irakban, kivonulna, otthagyná teljesítetlenül a feladatát, akkor nekik nem lenne más lehetőségük és teendőjük Kuvaitban, a térségben, az Araböböl térségében, SzaúdArábiában, mint csomagolni, és a legelső repülőgépre felülni, otthagyni a hazájukat, otthagyni a térséget, mert ők nagyon is élő emlékekkel rendelkeznek 1991ről. Tudják, miről beszélnek. Emlékeznek arra, amikor Szaddám hadserege elözönlött e az országot, leromb oltak, felégettek mindent, amit lehet, megkínoztak mindenkit, akihez hozzá tudtak jutni. Emlékszünk az égő olajkutak
