Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló 65/2003. (VI. 3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2780 Az írásban elő re jelentkezett képviselők következnek. Elsőként megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, SZDSZ. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért vállalkoztunk arra, hogy 300 katonát szállítási és humanitárius feladatokra elküldünk Irakba, mert h allgattunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának három ajánlására és felszólítására, amelyben felhívták az ENSZ tagországait arra, hogy segítsék az iraki nép demokratizálódását, a konszolidálását, és egyszerűen effektív humanitárius segítséget is nyújtsunk. (20.40 ) Ez a nép nagyon sokat szenvedett. Egy tízéves háborúba hajszolta bele diktátora Irán ellen, milliós nagyságrendű emberáldozatot okozva ezzel, majd lerohanták Kuvaitot, és erre jött nemzetközi koalícióval az első Öbölháború. Ezt követően embargó alá kerü lt az ország lakossága, nem volt a gyerekeknek mit enniük, nem volt tejük, nem volt gyógyszerük. Hihetetlen nyomorban éltek, diktatúra alatt. Következett Irak megszállása, amellyel kapcsolatban lehettek fenntartásaink és lehettek vitáink, de az kétségtelen , hogy a diktatúrát megtörte, és kétségtelen, hogy egy sziszifuszi vállalkozás kezdődött, ez pedig Irak demokratizálása. Valamikor a bibliai Paradicsom azon a területen volt, de az nagyon régen volt. Hihetetlen feudális társadalom alakult ki az évezredek s orán. Ide kell modern, a mi véleményünk szerint egyedül üdvözítő, demokratikus körülményeket biztosítani. Sziszifuszi ez a feladat. Végre eljutottak oda, hogy Iraknak van ideiglenes kormánya. Ez a kormány segítséget kér többek között tőlünk is, hogy segíts ük őket ebben a sziszifuszi munkában. Tudjuk jól, hogy milyen nehéz a helyzetük. Irak ideiglenes miniszterelnöke, Ijád Allávi levelet írt a magyar miniszterelnöknek októberben, amelyben azt írja: “Az önök által biztosított szállító zászlóalj katonái fontos feladatot láttak el az iraki nép támogatásában. Ugyanakkor az önök háromszáz katonájára a legnagyobb szükség az iraki politikai átmenet előttünk álló, kulcsfontosságú feladatai, az átmeneti kormányt megválasztó választások, egy új alkotmány megszövegezése , az alkotmányt jóváhagyó népszavazás és az általános választások időszakában lehet. A magyar erő csökkentésének a közeljövőben komoly következményei lennének Irakra és a nemzetközi közösségre nézve. Azt jelezné, hogy fontos koalíciós partnerek nem hajland ók kitartani mellettünk addig, amíg az iraki biztonsági erők képesek lesznek országunk biztonságáról gondoskodni. Felbátorítaná a terroristákat és a lázadókat, akik meg akarják akadályozni, hogy Irak elérje a népünk által megszolgált békét, jólétet és demo kráciát. Elfeledtetné mindazokat az eredményeket, amelyeket az önök katonái eddigi erőfeszítéseikkel elértek Irakban. Az ENSZ BT 1546os számú határozatában kifejtett többnemzetiségű haderő iránti igény Irakban nem csökkent.” Úgy gondolom, hogy szinte köny örgő ez a levél. Nagyon nehezen tudom beleélni magamat az iraki miniszterelnök helyébe, hiszen sziszifuszi feladatot vállalt. Mi eddig ott voltunk. December 31éig terjed az Országgyűlés engedélye, úgy gondolom, addig a kötelességünket teljesíteni kell. Am ire most javaslatot teszünk, az az, hogy három hónappal hosszabbítsuk meg a kintlétünket. Ugyanakkor azt is bejelentette a miniszterelnök, hogy három hónap után, március 31én teljes mértékig befejezzük a missziót. Ez egy nagyon fontos cezúra. Hiszen mihez köthetjük a demokratizálás hosszú folyamatát? Többek között és elsődlegesen a demokratikus választásokhoz. Ahogy a miniszterelnök megírta: alkotmányt kell fogalmazniuk, az alkotmányt el kell fogadtatni, meg kell a néppel ismertetni, népszavazást kell tart ani, általános választásokat kell tartani egy olyan társadalomban, amelyik hihetetlen mértékig megosztott, ahol a mohamedanizmusnak két ága harcol egymással, nem is szólva szerencsétlen kurdok problémájáról, akik öt államban vannak szétszórva. Nekünk is re ttenetes Trianon, de gondoljunk arra, hogy milyen a kurdoknak a helyzete! Folytathatnám az analógiákat, de úgy gondolom, érzelmileg az iraki nép mellett állunk, és ez a
