Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Bejelentés az MDF frakcióból történő kizárásokról, valamint jegyzői megbízatás megszűnéséről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
2674 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, “Az Európai (Sic!) Tanács ülése után” címmel. Öné a szó, miniszterelnök úr. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós tag Magyarország képviseletében az Európai Tanács ül ésén most vett részt először olyan magyar kormánydelegáció, amely az Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően már tárgyalási mandátumáról tájékoztatta a parlament illetékes nagybizottságát - ezt a múlt héten megtettük. Az Európai Tanács ülését követően most, ezzel az alkalommal röviden be kívánok számolni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a múlt héten jelzett mandátumból mit és hogyan képviselt a magyar delegáció. A legrövidebben úgy foglalhatnám össze, hogy azt és úgy képviseltük Brüsszelben, amiről és a hogyan a nagybizottságot a múlt héten tájékoztattuk. A magyar kormány a múlt héten közölt álláspontjához képest a brüsszeli tárgyalásokon nem látta okát és célját annak, hogy álláspontját bármely korábban ismertetett részletkérdésben módosítsa. Mint az önö k előtt is bizonyára ismert, a Tanács ülésén több napirendi pont szerepelt. Ezek közül az első, és a tanácsülés első napjának leghosszabb napirendi pontja a lisszaboni folyamat eddigi eredményeinek értékelése és ismertetése, a Wim Kok úr által vezetett biz ottság jelentése alapján, amely jelentés a 2000ben elfogadott lisszaboni folyamat félidős értékelésének előkészítéséhez tartozik, erre 2005 tavaszán fog sor kerülni. A lisszaboni folyamat nem szól másról, mint hogy miként lehet az európai szociális modell megőrzése mellett növelni az európai gazdaság versenyképességét. Nyilván elsősorban az Egyesült Államok versenyképessége és a délkeletázsiai országok növekvő versenyképessége az, amely aggodalomra ad okot. Két nagy szándék összeegyeztetéséről van szó: ma radjon egy befogadó, szociálisan felelősséget vállaló társadalom az európai társadalmi modell, de mindeközben javítson versenyképességén. Minden kimutatás szerint Európa az elmúlt egykét évben ennek a versenyképességnek a próbáját csak részben állta ki. U gyanakkor nagyon különböző teljesítésű országok vannak Európában: a skandináv országok, amelyek közül négy is a világ legversenyképesebb hat országa között található, és vannak ebben a versenyképességben lemaradó országok. Második napirendi pontként a Taná cs a közös európai alkotmányos szerződés kommunikációjának vitáját tartotta meg egy konzultatív napirendi pont keretében, amelyre vonatkozó javaslatot majd a Tanács a következő év közepén tárgyalja meg. A konzultáció témája az volt, hogy miként lehet össze egyeztetni a nemzeti kommunikációs szándékokat a közös európai keretekben megvalósuló kommunikációs kötelezettséggel. Ebben a témában egy olyan javaslat került ismét terítékre, amelyet egyébként az európai ügyek iránt érdeklődő szélesebb közvélemény is ism erhet, az az osztrák javaslat, amely szerint ott és azokban az országokban, ahol a másfél hete aláírt alkotmányos szerződést majd népszavazás fogja ratifikálni, illetve a ratifikálást népszavazás előzi meg, ezekben az országokban egy időpontra, május 5e é s 8a közötti időpontra kerüljenek a népszavazásra vonatkozó döntések. A Tanács itt, ezen a fórumon már ezzel a felvetéssel a maga konkrétságában nem foglalkozott, maradt nemzeti hatáskörben ez a kérdés. Magyarországon, mint ahogy önöket erről tájékoztatta m, a legrövidebb határidőn belül a parlament elé fogjuk terjeszteni az alkotmányos szerződést ratifikálásra. Magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű volt a hágai folyamat értékelése, a közös bel- és igazságügyi politika kialakításának folyamata. Ezen bel ül négy olyan elem és kezdeményezés volt, amelyről egyébként beszámoltam a múlt heti bizottsági ülésen is. Ezek mindegyikét itt most nem sorolom fel, két elemre hívnám csak fel a figyelmét a tisztelt képviselőknek. Az egyik, hogy magyar kezdeményezésre elf ogadta a Tanács, hogy a schengeni övezetbe történő belépés - amelynek várható határideje 2007 utánra esik - felgyorsulhat azáltal, hogy Magyarország felkészülését az övezetbe
