Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - Geert Versnick, az IPU 12+ csoportja elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - FARKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BALLA GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH GYULA (MSZP):
2648 Kétperces hozzászólásra megadom a szót Farkas Sándor képviselő úrnak. FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Rendes hozzászólást szeretnék tenni. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Képviselő úr rendes hozzászólást szeretne tenni. Akkor kétperces hozzászólásra Balla György képviselő úrnak adom meg a szót. BALLA GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Á llamtitkár úr az előbb igazságos költségvetésről beszélt. Nos, államtitkár úr, két módon lehet igazságosabbá tenni egy költségvetést: vagy úgy, hogy megpróbálunk mindenkinek többet adni, fölzárkóztatni, vagy úgy, ahogy ezt önök teszik, ez pedig nem más, mi nt a dögöljön meg a szomszéd tehene is. Ebben a költségvetésben, amit önök benyújtottak, nagyjából ez látható. De nem is ezért kértem szót. Farkas képviselőtársam az előbb egy nagyon fontos kérdést közelített meg az agrárágazat szempontjából. Én ugyanezt a kérdést szeretném megközelíteni egy általánosabb szempontból. Képviselő úr beszélt arról a tarthatatlan helyzetről, ami ma a gázolaj és a benzin ügyében van Magyarországon. Azt gondolom, mindenki számára világos az, hogy bár a gázolaj és benzin árát nyilv ánvalóan a világpiaci árak is meghatározzák, de az árak másik nagyon jelentős eleme nem más, mint az adó. És ha tudjuk azt, márpedig tényszerűen tudnunk kell azt, hogy ma Magyarországon a legdrágább a környező országok közül a gázolaj, akkor világosan kell látni, hogy ennek semmi más oka nem lehet, mint az, hogy a magyar kormány veti ki a legnagyobb adót a gázolajra. Mit is jelent ez az állam számára? Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy például a magyar kamionosok nem Magyarországon tankolnak, é s a tranzitforgalom sem Magyarországon tankol, hanem inkább Ausztriában és más környező országban. Önök azt szokták mondani, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk; és ez tényszerűen igaz. De akkor miért mondanak le mérhetetlen mennyiségű bevétel ről? Miért jó az önöknek, hogy a magyar fuvarozók és a tranzitkereskedelemben részt vevő vállalkozók Ausztriában adóznak, ahelyett, hogy Magyarországon adóznának, és a magyar költségvetés bevételeit szaporítanák? Ez felelős gondolkodás, tisztelt kormánypár ti képviselőim? Ez felelős gondolkodás, tisztelt államtitkár úr? Önök azt mondják, hogy a kormánynak nincs pénze, csak az embereknek van pénzük. Akkor miért szórják ki két kézzel az ablakon az emberek pénzét? Erre várnék államtitkár úrtól választ, ha idefi gyelne egy kicsit. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Tóth Gyula képviselő úrnak, MSZP. TÓTH GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtár saim! A jövő évi költségvetés általános vitájának vége felé közeledve, azt gondolom, most már megállapítható, persze ez várható is volt, hogy számos megközelítésben hangzottak és még hangzanak el érvek, ellenérvek. A vitában, mint ilyenkor már elő szokott fordulni, a koreográfia úgy érvényesül, mint 1990 óta mindenkor: ami az egyik fél szerint csökken, a másik szerint nő, és persze fordítva is igaz. Pénzről van szó, tisztelt képviselőtársaim, nem kevés pénzről, de nem elég pénzről. Magyarországnak, és ez ma nagyon sokszor elhangzott már, személyenként havi 84 ezer forintja van. Az állam dolga ezt a pénzt elosztani, és nem mindegy, hogy hogyan, milyen elvek mentén teszi ezt. Teheti úgy, hogy konzerválja, sőt egyre bővebb körben termeli újra az aránytalanságok at, vagy úgy, hogy az igazságosság jegyében többet ad annak, akinek szüksége van rá, míg kevesebbet annak,
