Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2605 hogy bármilyen, bárhol lévő költségvetésre azt mondtuk volna, hogy ez egy jó költségvetés. Annál is inkább nem lehetséges ez - még otthon sem, a csal ádi költségvetésünkre sem tudjuk ezt mondani, pedig ott aztán már igazán csak mi határozzuk meg, hogy mit mire fordítunk , mert növekvő igények keletkeznek az országban, növekvő elvárások vannak a mindenkori kormányzat, illetve a költségvetés készítői fel é. Sajnos, a lehetőségek korlátai megszabják egyegy költségvetés mozgásterét. Mi, liberálisok úgy ítéljük meg, hogy bár ez a költségvetés nem a legjobb, mégis elfogadható, ezért támogatni fogjuk a parlamentben történő elfogadását. Köszönöm megtisztelő fig yelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, a Fideszből. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára sok képviselő nek megfordult a fejében, mi lehet annak az oka, hogy a pénzügyminiszter úr, aki a kormány tagja, átült a másik oldalra, és már nem ezen az oldalon ül. (Dr. Katona Béla: Mert mindig piszkáltátok!) Véleményem szerint ez azért történhetett meg, mert a pénzüg yminiszter úrnak megszólalt a lelkiismerete, és már nem mer szembenézni a kormánypárti képviselőkkel, a szocialista frakcióval. (Derültség. - Arató Gergely: Inkább veletek ül szemben, mert ti esztétikusabbak vagytok!) Hogy miért nem mer szembenézni a pénzü gyminiszter a saját képviselőtársaival, annak megértéséhez bizony nem kell mást tenni, mint elővenni a 2005. évi költségvetést, valamint elő kell venni az Állami Számvevőszék jelentését, bele kell lapozgatni, s akkor rájövünk arra, hogy miért szólalt meg a pénzügyminiszter úr lelkiismerete. Azért szólalt meg a pénzügyminiszter úr lelkiismerete, mert az általa benyújtott költségvetést három szóval lehet jellemezni: törvénytelen, bizonytalan és gátlástalan. Nézzük meg, hogy mit is jelent ez a három fogalom, é s miért lehet így jellemezni a 2005. évi költségvetést. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy azokat a jelzőket és tényeket, amiket mondok, mindmind megtalálják az Állami Számvevőszék jelentésében. Aki ebben kételkedik, az szóljon nekem, és megmondom az oldalszámot. Az első: miért törvénytelen. A 11. oldalon azt írja az Állami Számvevőszék, hogy “nem nyújtotta be a törvényes határidőre a költségvetést a kormány”. Mi lehet ennek az oka, és mi lehet ennek a következménye? Az oka egyszerű - ez is megtalál ható a jelentésben : például a végleges tervezési irányszámokat a Pénzügyminisztérium az Állami Számvevőszéknek nem tudta átadni, így azokat az Állami Számvevőszék nem tudta ellenőrizni. Magyarul, a pénzügyminiszter úr gátolta azt, hogy az Állami Számvevő szék a törvényben előírt kötelezettségének meg tudjon felelni. (14.20) Törvénytelen a költségvetés azért, mert úgy lett benyújtva, hogy abban kipontozott részek vannak, és nem tudták beírni a megfelelő számokat. Ez teljesen érthetetlen, hiszen a bevételi é s kiadási főszámok megvannak. A kérdés az, hogy akkor a kipontozott részek mi alapján kerültek megtervezésre. Erre nem volt példa egyébként még egyetlen költségvetés esetében sem. Törvénytelen azért is, mert nem tartalmazza a többéves elkötelezettségek hat ását, és a további két évre szóló forrásokat, előirányzatokat nem jelöli meg a költségvetés, holott az államháztartási törvény ezt előírja. Bárhol jeleztük ezeket a törvénytelenségeket, mindenhol mosolygás, legyintés - mint ahogy most is történik az MSZPs képviselők részéről , nem törődnek vele, hogy valami törvénytelen, nem törvénytelen. Gondolják: nem ez számít. Miért mondja az Állami Számvevőszék, hogy kockázatos és bizonytalan ez a költségvetés, tisztelt államtitkár úr? Azért - és ez bizony már óriási veszélyeket rejt az egész ország számára, nemcsak a jelenlegi kormány számára , mert az előirányzatok 52,6 százaléka kockázatot hordoz magában. Ennek a nagyobbik része magas kockázat, ami azt jelenti, hogy legalább 5 százalékban
