Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
2596 Amit mondtam, tisztelt képviselőtársaim, mármint az adatokat az élelmiszerárak és a közüzemi díjak emelkedésével összefüggésben, kifejezetten a Központi Statisztikai Hivatal adataira építettem. Ami a pénzbeli és termés zetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekjóléti kiadások vonatkozásában elhangzott, ez pedig roppant egyszerűen kikövetkeztethető: meg kell néznünk a 2005ös költségvetés adatait, össze kell hasonlítanunk a 2004. évi költségvetéssel, elővehetjük még esetleg az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagát, és máris azt tapasztaljuk, hogy amit mondtam, az teljes mértékben megfelel a valóságnak. De térjünk át az önkormányzatokra! Tisztelt képviselőtársaim, lehet, hogy ez a költségvetés sokak számára siker - ha bár én ezt megkérdőjelezem , az önkormányzatok számára azonban ez egy tragédia, mégpedig a következő dolgok miatt, tisztelt képviselőtársaim. Pénzből él az ember, mert ha bemegyünk a boltba, és fizetés nélkül távozunk, akkor annak súlyos következményei le hetnek. 20032004, tisztelt képviselőtársaim, mit is hozott a köztisztviselőknek és a közalkalmazottaknak? Volt 6 százalékos ajánlott béremelés. A 6 százalékos ajánlott béremelést 2004ben - vannak itt felmérések - nem egészen 300 önkormányzat volt képes v égrehajtani, tehát joggal várakoztak a köztisztviselők és a közalkalmazottak, hogy talán 2005ben jobb lesz a helyzet. Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez képest a 2005ös költségvetés mit is tartalmaz? Azt mondja, hogy a köztisztviselőknél a 6 százalékos ajá nlott béremelkedést teljes egészében szervezési intézkedésekkel kell előteremteni. A 13. havi bért, ami cirka 36 milliárd forint, az ország közel 3200 önkormányzatát tekintve, szervezési intézkedésekből kell előteremteni. Mit is jelent ez a finom fogalmazá s, tisztelt képviselőtársaim, a valóságban? Létszámleépítéssel kívánja a kormányzat megteremteni a köztisztviselők bérfejlesztését és a 13. havi illetményét. Magyarán, mire törekszik a kormány? A magyar közigazgatási kar teljes szétverésére. Tisztelt Képvi selőtársaim! Gondolkodtak önök azon, hogy akár a 36 milliárd forintnak, ami a 13. havi bér vagy a bérfejlesztés fedezetéhez hány ezer köztisztviselőt kellene elküldeni? Gondolkodtak önök azon, hogy hogy lesz ez egy igazgatásbarát kormányzat? Hogy tudják a köztisztviselők az esküjükben foglaltakat teljesíteni a tízmillió magyar állampolgár felé? Azt hiszem, pusztán fiskális gondolkodás volt az, amikor önök ezeket a dolgokat így tervezték meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A közalkalmazottaknál sem jobb a helyze t. Önök 6 százalékos bérfejlesztést emlegetnek; 4,5 százalékot úgymond a magas bértartalmú normatívákban biztosítanak ehhez a 4,5 százalékos bérfejlesztéshez, vagyis a központi fedezethez, 1,5 százalékot itt is szervezési intézkedésekkel kell biztosítani. Nézzük már meg ezeket a magas bértartalmú normatívákat! Az óvodai nevelés, valamint az alapfokú oktatás, az általános iskolai oktatás alapvetően ilyen magas bértartalmú normatíva. De hogy is nő az óvodai nevelésre biztosított normatíva összességében? 2,4 s zázalékkal 2004ről 2005re. Mennyivel nő az általános iskolai oktatásnál? 4,2 százalékkal 2004ről 2005re. Ez átlagban 3,7 százalékos növekedést mutat, nem éri el az önök által jósolt inflációs mértéket sem. Ha netalántán valaki nem hiszi el azt, amit mo ndok, akkor az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagának a 2. számú mellékletét kell föllapozni, és rögtön nyomon követheti ezeket a dolgokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a 3,7 százalékos emelkedés mire is elegendő? Semmire! Tetszenek tudni, Pásztón vagyo k polgármester immár második ciklusban, és a költségvetésünket megnézve - ami egyébként általános az egész országban - az óvodai nevelésre biztosított normatíva a tényleges éves kiadásoknak a 4050 százalék közötti nagyságrendjét biztosítja; attól függően változhat, hogy egyegy önkormányzatnál milyen nagyságrendű összeget terveznek egyegy gyermek ellátásához. Nálunk 45 százalékot biztosít az állam, 55öt az önkormányzat tesz hozzá. Ehhez képest 2,4 százalékos a növekedés. Az általános iskolánál a normatív a a tényleges kiadásoknak körülbelül 68 százalékát biztosítja. Hogy komolyan gondoljáke önök a több tízezres közalkalmazotti és köztisztviselői létszámleépítést, erre mindjárt bizonyítékokkal is szolgálok. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt esztendőben az úgynevezett létszámracionalizálási intézkedésekre mennyi is volt elkülönítve
