Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - KARSAI PÉTER (MDF):
2568 Négy évvel ezelőtt már világossá vált, hogy jó élet- és szolgálati körülmények biztosíthatják a szerződésesek optimális idejű szolgálatát, ami a p rofivá válás feltétele. (11.00) Ha ugyanis a szerződéses katonák próbaidő alatt vagy egy éven belül szerződést bontanak, akkor a haderő úgy viselkedik, mintha azt sorozott katonák alkotnák. Ez pedig költségnövekedéssel jár, amit az adózó állampolgárok fize tnek meg természetesen. A harmadik hosszú távú átalakítási programot tavasszal fogadta el a parlament. Ennek az lett volna az újdonsága, hogy a haderő felülvizsgálata során konkrét költségeket rendelnek a határozat mögé - ennek a mai napig a nyomát sem lát juk. A tízéves korszerűsítési folyamat olyan magas költségigényeket támasztott, amelyeket még az 1,76 százalékos költségvetés sem tudott volna fedezni. Az első számítások szerint egy teljes évi költség hiányzott, amelyet többszöri átdolgozás, tehát fejlesz téscsökkentés után 200 milliárdra mérsékeltek. A jelenlegi 106 milliárdos csökkentésnek nem egyszeri, a 2005. évre vonatkozóan lesz csak hatása, hanem - idézőjelben mondom - be fog gyűrűzni folyamatosan, a vezérkar főnöke szerint körülbelül 1000 milliárd h iányzik tíz évre vonatkoztatva. Ennek következménye, hogy a 14/2004es országgyűlési határozatot át kell dolgozni, vagy az általános megfogalmazása miatt 15 évre módosítani szükséges. Ez nemcsak az országon belüli fiaskó, de a NATOvállalásainkat is rontja , ami az ország, a kormány szavahihetőségét is lerontja. Ha most költségoldalról vizsgálom az előző két évet, akkor szinte feleslegesnek érzem a felülvizsgálatra fordított összegek jelentős részét. A kérdés többek között: miért vett részt több tárca a felü lvizsgálatban, ha a pénzügyi tárca nem jelezte, hogy óvatosabban tervezzenek, ne vállalják túl magukat, mert a büdzsé nem tudja finanszírozni? A tanácsadókra sem mindig jó kritika nélkül hallgatni, talán jobb lenne a mai pénzügyi helyzetben az Orbánkormán y bizonyos mértékig elsietett, de mértékadó Gripenprogramja. Nézzük a költségvetést részletesen, hogy megállapíthassuk, honnan hiányoznak a milliárdok! A katonai szakírók a költségvetést általában három részre bontják: a személyi juttatások és járulékaik, a többi működési költség a második, és a beruházások, fejlesztések a harmadik csoport. E három csoport optimális aránya: egyharmad, egyharmad, egyharmad. A szakértők még elfogadhatónak tartják az első két csoport 40 százalékos és a harmadik költségtényező 20 százalékos arányát is. A jövő évi költségvetés jelentősen eltér a nemzetközileg jónak tartott arányoktól. A személyi juttatások és járulékaik majdnem a költségvetés felét teszik ki, pontosan 47 százalékát. Az aránytalanul magas értékeket még aránytalan abbá teszi, hogy a tisztek és tiszthelyettesek létszáma duplája a legénységi szerződéses létszámnak, tehát a nem mobilizálható, nem alkalmazható katonai szervezeteket, benne a minisztériumot, a háttérintézményeit és a hivatalait is finanszírozza. Ezen megá llapítások után csak fenntartással lehet elfogadni a prioritások rendszerét, vagy valójában azokat tekinthetjüke elsődleges feladatnak. Véleményem szerint a megjelölt három kiemelt feladatcsoportból csak a nemzetközi kötelezettségre figyel a költségvetés. A NATOvállalásaink, köztük a kilenc prágai vállalás egy része csak ígéret maradt. A haderő átalakítása, korszerűsítése, köztük az önkéntes szerződéses haderőre történő áttérés így csak pótcselekvésként került be a prioritások közé. A költségvetés számaib ól az olvasható ki, hogy a jelenlegi rossz struktúrát kívánják átmenteni. Ezt bizonyítják a 20 milliárddal csökkentett dologi kiadások is, amelyek még a jelenlegi alacsony szintű ellátást sem biztosítják. A személyi juttatások és dologi kiadások együttes n agysága eléri a kiadások 90 százalékát. Ebből következik, hogy a fejlesztések és a beruházások mértéke mindösszesen mintegy 10 százaléka a beruházásra szánt javaknak, amelyek egyébként a katonák élet- és szolgálati körülményei javítását vagy többek között a lakásépítést és laktanyakorszerűsítést, vagy a technikai eszközök és a fegyverrendszerek beszerzését segítenék. A sok esetben nullára írt eszközök akadályozzák a katonák
