Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
2514 egy óriási veszteség, nem az önkormányzati vezetőknek, hanem azoknak az embereknek, akik az önkormányzatok területén élnek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék pads oraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kétperces felszólalásra következik Wiener György képviselő úr, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Először Pogácsás Tibor felvetésére reagálnék nagyon rövide n. Soha nem fedezte egyetlen normatíva sem a teljes költséget 1990 óta. Abban az esetben ugyanis, ha teljesen fedezné, akkor ez egy kötött felhasználású előirányzat lenne, amelyet nem lehetne más célra fordítani. Valójában a normatívák inkább egyfajta elos ztási metodikát jelentenek. Nem célhoz kötött összegekről van szó, hanem legalábbis elvben szabadon felhasználható pénzeszközökről. Természetesen más kérdés az, hogy az önkormányzatok, amelyeknek kötöttek a működési kiadásai, olyan helyzetben vannak, hogy nem tudják a normatívát másra felhasználni, illetőleg azt a saját bevételeikből vagy más forrásokból - például átengedett bevételből - ki kell egészíteniük. Ilyen értelemben tehát nincs semmiféle változás. Ami az önkormányzatok általános pozícióját illeti, én kénytelen vagyok mindig a 2000. évvel összehasonlítani a mostani helyzetet. 2000ben az szja plusz az állami támogatások együttes összege reálértékben mínusz 3,3 százalékkal csökkent, 2005ben reálértékben 3 százalék körül nőtt. Nem sok ez a 3 százalék , lehetne több is, de mindenképpen jóval jelentősebb, mint a mínusz 3,3 százalék. Nagyon röviden utalnék Babák Mihály képviselőtársam felvetéseire is. Ő arról beszélt, hogy túlígérte magát az MSZP, és most hiteltelenné vált. Tavaly már utaltam arra: a Figy elő 2002 tavaszán összerakta a két párt ígéreteit, és mind a két nagy politikai erő esetében négy évre összesen 5 ezer milliárd forint többletkiadást állapított meg. Kíváncsi lennék arra, ha önök lennének kormányon, és a maastrichti kritériumokat önöknek k ellene teljesíteniük, önök milyen szociális, milyen oktatási, milyen kulturális politikát folytatnának. Semmiképpen nem olyan baloldalit, mint amilyent az MSZPSZDSZkormány. Holnap egy részletesebb felszólalásban kifejtem, miben áll ennek a kormánynak a b aloldalisága, miben áll ennek a kormánynak az állampolgárok iránti elkötelezettsége. Köszönöm a figyelmet. ((Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén kétperces időtartamra megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, Fidesz . DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyon örültem, hogy Béki Gabriella képviselőtársam végül is előjött azzal, amivel már régebben elő kellett volna jönni, a konkrét adatokkal. Valóban így van, ha megnéz zük, a 193 000 forinthoz képest a 202 500 forint egyértelmű növekedés, csakhogy ez 4,4 százalékos növekedés, és ebben az évben 6,8 százalékos az infláció. Tehát ha nominálértéken inflációval átszámolom az idei 193 000 forintot jövő évre, kérem szépen, ha j ól tudok számolni, abban az esetben annak durván 206 000 forintnak kellene lennie. Tehát tökéletesen igaza van Babák képviselőtársamnak, amikor azt mondja, hogy reálértéken… (Dr. Wiener Györgynek:) Kedves képviselő úr, ne vitatkozzunk ezen, mert mi tudjuk, hogy az 1 nagyobb, mint a nulla, és azt is tudjuk, hogy a 2 nem 1,8 és nem 2,2, hanem az egyértelműen 2. Ha közgazdasági nyelven beszélünk, akkor itt nem lehet mellédumálni, akkor igenis azt kell tudomásul venni, hogy a jövő évi, tehát az ebben a költségv etésben megfogalmazott normatíva az ideihez visszalépést jelent, mert az a 2 százalékos inflációs romlás hatására bekövetkező érték, ami abban
