Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2473 Pozitívumként megemlíthető lenne, hogy növekszik a közmunkára fordított összeg, de a közmunkáb ól származó jövedelem - úgy gondolom, ez kettőnk között nem lehet vitás - nem fogja kiemelni a gyermeket nevelő családokat a szegénységből. Mit várhatnak a minimálbérért, vagyis a kissé magasabb bérért, de az átlagjövedelem alatt kereső emberek? - tehetjük fel a kérdést. Munkát? Kedvezményeket? Vagy csak segélyeket? Félek tőle, hogy egyre többen kényszerülnek a segélyek igénylésére. Az adópolitikában a családi adózás legfeljebb megtűrt, mindenesetre sokat támadott elem, pedig a már idézett kutatások szerint a lakosság kétharmad része támogatja a családi adókedvezmény rendszerét. Feltehetjük a kérdést, vagy feltehetnék önök a kérdést, hogy akkor mit kifogásol a FideszMagyar Polgári Szövetség a családi adókedvezményekkel kapcsolatban. A minimálbéren dolgozó, gyermeket nevelő szülők, a munkások, az alsó középosztályba tartozók nem kapnak a gyermekek után az elveszett családi adókedvezmény lehetősége helyett kompenzációt, annak ellenére, hogy erre a 2002. évi kampányban a szocialisták ígéretet tettek. A minimálb éren dolgozók bére is megtorpant. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy 1998 és 2002 között a polgári kormány időszakában 19 500 forintról 50 ezer forintra emelkedett a minimálbér, és most 2002től - most 2004 novemberét írjuk - mindössze 3 ezer forinttal em elkedett a minimálbér, amelynek nagy részét már elvitte az infláció. A családi adókedvezmény harmadik éve nem emelkedik, még az infláció mértékéig sem, annak ellenére, hogy a gyermeknevelés költségei drámaian emelkednek a családok számára. Lényegesen növek edett az utazási bérletek ára, az étkezési díjak ára, a tankönyvek, a taneszközök ára, és ugyanakkor ha mellétesszük az ígéreteket, nem köszönnek vissza a költségvetésből. Nem lettek ingyenesek az utazási lehetőségek a lakóhely és az iskola között, nem let t ingyenes az étkeztetés, nincsenek ingyenes tankönyvek, és sorolhatnám tovább azokat az ígéreteket, amelyek sajnos nem találhatók meg a 2005. évi költségvetésben. A kormánypártok az esélyegyenlőség bajnokaiként tüntetik fel magukat. Az esélyegyenlőség nem vonatkozik a gyermeket vállaló, a gyermeküket otthon nevelő kisgyermekes anyákra. Ki tud megélni a gyes összegéből? Ha az apa átlagkeresetű, az anya gyest kap és csak egy gyermeket nevelnek, már akkor is szegénynek minősül a család. A Központi Statisztika i Hivatal által számított létminimum alatt él az összlakosság mintegy 2025 százaléka, és ez a 2025 százalék, miniszterelnök úr, 22,5 millió embert jelent ma Magyarországon. A három- és többgyermekes családok még drámaibb körülmények között élnek, és sze génynek minősülnek az egy főre jutó jövedelem alapján akkor is, ha az apa keresete az átlagkeresetnek felel meg, és az édesanya gyedet kap. Miért nem tartja be a Szocialista Párt a választási ígéreteit? Miért nem jelent munkaviszonyt a gyes? Miért nem egye zik meg a minimálbér összegével? Ajánlom figyelmükbe a kormányprogram idevonatkozó fejezetét. Miért korlátozzák a gyed összegét 83 ezer forintban? Feltehetjük a kérdést, hogy a magasabb keresetű nők nem jogosultake arra, hogy a gyermekvállalás számukra is megadassék. A társadalomnak nem érdeke, hogy a magasabb keresetű nők is nevelhessenek gyermeket? Miért nem járulnak hozzá, hogy a gyed mértékét tovább tudjuk emelni? És a módosító indítványainkat miért nem támogatják? (17.20) A miniszterelnöki nyilatkozat okkal ellentétesnek tekinthető, hogy azoktól, akik felelősen dolgoznak a családjukért, akik családi összefogással otthont kívánnak teremteni, gyermeket vagy gyermekeket vállalnak, elvesznek. Nem a gazdagoktól kíván átcsoportosítani a kormány a legszegényeb bek számára, hanem mindenkitől, aki munkajövedelemmel rendelkezik. Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, hogy a kormány a gyermekvállalást, a gyermeknevelést nem tekinti közhasznú munkának, a közjó részének, amit a közjó részeként közpénzből támogatni kell.
