Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
2351 Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Podolák György és Németh Zsolt jegyző urak lesznek segítségemre. Kérem képviselőtársaimat, n e feledkezzenek meg a csipkártya használatáról. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ékes József frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar De mokrata Fórum képviselőcsoportjából, “Tovább romlik a megváltozott munkaképességűek helyzete” címmel. Képviselő urat illeti a szó. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon közel 800 ezer megváltozott munkaképességű ember él, és ebből 14 százalék dolgozik, akiknek foglalkoztatása nemcsak megélhetésük, rehabilitációjuk, életvitelük, esélyegyenlőségük miatt fontos, hanem azért is, mert az a körülmény, hogy ez a tömeg adó- és já rulékfizető, vagy csak eltartottja a költségvetésnek... A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását normatív támogatás segíti a többszörösen módosított 8/1983. számú EüMPM együttes rendelet keretei között. 1996tól a rendelet szerint megkülönböztetün k kiemelt célszervezeteket, valamint fogyatékosokat foglalkoztató gazdasági társaságokat. A rendelet szerint mind a kétféle szervezetnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie. Ennek ellenére a célszervezetek az egyéb szervezetekhez képest azok támog atásának háromszorosát kapják. További nagy hibája a rendeletnek, hogy nem határozza meg a védett munkahely fogalmát. Így az a cél, amiért a költségvetési támogatást biztosítja, nem számon kérhető. Elgondolkodtató az a tény is, hogy '83 óta jelentősen megv áltoztak a betegségcsoportok súlypontjai, így ez a rendelet például nem tekinti fogyatékosnak a belszervi fogyatékosokat, például a szervátültetetteket, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegeket. A rendeletben a fogyatékosok meghatározása elle ntétben áll például a 15/1990es, valamint a 164/1995ös kormányrendelettel. A kormány 2004 júliusában döntött a rendelet módosításáról. A rendelettervezet nem oldja meg a jelzett problémákat, nem törekszik rá, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalko ztatási arányai elérjék az EUban az 55 százalékos arányt. Egyetlen kivehető célja a költségek csökkentése, a rendeletben szabályozott normatívák átláthatatlanná tétele. A három illetékes miniszter által jegyzett anyag számadatai szerint a 2003. évben a cé lszervezeteknél 34 ezer főt foglalkoztattak. Szükséges lenne ezeknek a számadatoknak a pontosítása. Tartalmazzae az adatsor azokat a megváltozott munkaképességűeket, akik nem célszervezeteknél, hanem alacsonyabb normatív támogatás mellett dolgoznak? Mekko ra ez a létszám, mekkora támogatás mellett? Ezek a foglalkoztatottak mennyi adót és járulékot fizetnek be a költségvetésnek? Nagyon fontos ennek a csoportnak a vizsgálata, hiszen meg lehet vizsgálni, lehete alacsonyabb támogatás mellett foglalkoztatni. Az OFA, amely az állami tulajdonú szervezeteket kezeli, közbeszerzéssel megbízott egy céget, végezzen felmérést 85 szervezetnél. Az egyéb normatív támogatást kapott cégek ebből is kimaradtak. A felméréshez készített adatlap teljesen szakszerűtlen, például rá kérdez a 40 százalékos megváltozott munkaképességűek fogyatékosságára. Tudvalevő, hogy csak minimum 67 százalékban vagy afeletti arányban csökkent munkaképesség esetén beszélhetünk fogyatékosságról. A kormányhatározat előír szakmai egyeztetéseket is érdekk épviseletekkel. Ez mind a mai napig nem történt meg. Nem világos az sem, hogy az új rendszerben hogyan lehetnek az eddig is normatív támogatást kapó társaságok célszervezetté. A homályos utalásként megjelölt majdani akkreditációnak melyek a
