Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
232 Az előterjesztéshez benyújtott és Géczi József Alajos által fenntartott H/10568/1. számú módosító javaslat nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Fideszfrakció erről szavazást kért. Kérdezem a tisztelt Országgy űlést, elfogadjae az alapajánlás 1. pontját, amelyben Géczi József Alajos sajátjaként fenntartott indítványában azt javasolja, hogy épüljön meg a balástyai csomópont, és történjen meg az egyes hidak áttervezése is. Frakciókérésre tehát szavazunk. Kérem, s zavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés a módosító javaslatot 317 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta. A zárószavazásra várhatóan a következő heti ülésünkön kerül majd sor. Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyé szi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügy észi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és lehetőség szerint a határozathozatal. Az előterjesztést T/11005. számon, az alkotmányügyi bizott ság ajánlását pedig T/11005/1. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós igazságügyi minisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. (Zaj. - Csenget. ) DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen nem kívánok ennyi időt igénybe venni a felszólaláshoz. Az igazságszolgáltatási reform jelentős szakasza fejeződött be azzal , hogy az 1999. évi CX. törvény és a 2002. évi XXII. törvény jogi lehetőséget teremtett a bírósági és ügyészségi szervezeti rendszer megújulásához, és létrehozta az ítélőtáblákat, illetve a fellebbviteli ügyészi szerveket. (18.50) Ma már birtokában vagyunk a budapesti, szegedi és pécsi ítélőtáblák egyéves működése pozitív tapasztalatainak, ami megerősítette az akkori döntés helyességét. Most, a megvalósítás második szakaszában 2004. július 1jével létrejött a debreceni és a győri ítélőtábla és a fellebbvite li főügyészi szervek is, amely egységek 2005. január 1jével kezdik meg tényleges szolgálatukat. Ahogyan korábban, most is szükség van arra, hogy az igazságszolgáltatás folyamatos működése teljes mértékben biztosított legyen. Ennek előfeltételeként rendelk ezni kell az induló két új bírósági és ügyészségi intézmény működéséhez szükséges ügymennyiség biztosításáról. Ezt a feladatot a már működő ítélőtáblák esetében részben az 1998. évi XIX. törvény, a büntetőeljárási törvény oldotta meg, a polgári ügyek tekin tetében pedig az országos ítélőtábla felállításáról szóló 1999. évi CX. törvény rendelkezései. Az új debreceni és a győri ítélőtáblák esetében a kérdést a most tárgyalandó törvényjavaslat oldja meg mindössze két szakaszban, így talán azt is mondhatjuk, hog y majdnem ugyanolyan hosszú a címe, mint annak rendelkező része. Szerencsés, hogy a működőképesség biztosításához elegendő egy ilyen rövid jogszabályi megoldás, mivel a törvényalkotó célja is az, hogy minden esetben a legegyszerűbb és leghatékonyabb módsze rrel éljünk. A törvénytervezet figyelembe veszi a polgári jogi és büntetőjogi eljárási specialitásokat, és így határozza meg azt az átmeneti időszakot 2004. december hónapjaként, amely időszakban a megyei bíróságok megkapják