Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
225 valóban számos szomszédos országban igen sok kétely fogalmazódott meg, hogy vajon Magyarország európai uniós tagsága nem foge akadályt jelenteni a határon túl élő magyarok számára, hogy a magyarországi rokonsággal, barátokkal a kapcsolatokat úgy tudják tartani, mint ahogy azt korábban tették. Ezek nagyon jogos kérdések, nagyon komoly aggodalmak fogalmazódtak itt meg, de szeretném ugyanakkor képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy nemcsak Magyarország lépett be az Európai Unióba, velünk együtt belépett két szomszédunk is, Szlovénia és Szlovákia; az Európai Unió napirendjén szerepel, hogy az előttünk álló időszakban belép Románia, ahol a legnagyobb számú magyar kisebbség él, és mindannyian bízunk abban, hogy Horvátországnak, ennek a nagyon fontos, baráti szomszédos országnak sikerül felzárkóznia Romániához és Bulgáriához, és ők is beléphetnek 2007ben vagy az azt követő egykét évben az Európai Unióba. Mindebből az következik, tisztelt Országgyűlés, hogy a legtöbb szomszédos ország történelmileg velünk eg y időben, tehát nem évszámra, nem pontosan, de történelmileg velünk együtt lép be az Európai Unióba. Ami azt jelenti, hogy azok az aggályok, amelyek Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatban megfogalmazódtak, a legtöbb szomszédunk számára, a legtö bb szomszéd országban élő magyarság számára már irrelevánssá válik, hiszen mindannyian az Európai Unió polgáraivá, állampolgáraivá válnak, és megszűnik a határ, megszűnnek azok az akadályok, azok a gátak, amelyek bennünket elválasztanak. Kétségtelen, tiszt ában vagyunk azzal, hogy van még két ország, Ukrajna és SzerbiaMontenegró, amelynek az európai uniós tagságával az előttünk álló belátható időszakban reálisan nem számolhatunk. Igaza van Pokorni Zoltán képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy ez az a két ország, ahol talán a legtöbb probléma merül fel a határon túli magyarok helyzetét illetőn. Azonban fel kell tennünk azt a kérdést, hogy vajon az állampolgárság segíte ezeken a problémákon; vajon ha Ukrajnában élő magyaroknak állampolgárságot és magyar útl evelet adunk, akkor jobban fognak élni (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igen!) ; vagy vajon komolyan gondolhatjuk azt, hogy ha a Vajdaságban - mint ahogy valóban nagyon komoly agresszió és atrocitások jelentkeznek a magyarokkal szemben - magyar útlevelet f ognak lobogtatni, akkor megszűnnek ezek az atrocitások? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igen!) Ez nyilvánvalóan illúzió. Úgy gondolom, hogy ezekre a nagyon komoly problémákra egészen másutt kell a válaszokat megkeresnünk. Tisztelt Országgyűlés! 1990 óta a Magyar Országgyűlésben helyet foglaló pártok között a külpolitika legfontosabb célkitűzései tekintetében egyfajta konszenzus megfogalmazódott. (18.20) Ennek egyik eleme az volt, hogy a magyar politikának az a feladata, hogy a határon túli magyarságot ahh oz segítsük hozzá, hogy szülőföldjén boldoguljon magyarságának megfelelően, és ott tudja a lehető legjobb és legteljesebb életet élni. Felmerül a kérdés, hogy az állampolgárság nyújtásával vajon nem azt segítjüke elő, hogy határon túl született és eddig o tt élő magyaroknak azt tegyük lehetővé vagy könnyebbé, hogy otthagyják lakóhelyüket, és Magyarországra jöjjenek, ami, ha egyének döntenek így, persze semmi kifogásunk nincs ez ellen, szeretném, ha nem értenék félre a szavaimat, ugyanakkor, hogy ezt ösztönö znünk kelle, e tekintetben jogos kérdőjelek fogalmazódnak meg. Tisztelt Országgyűlés! Azokról a kérdésekről, amelyeket Herényi képviselő úr megfogalmazott, hogy a választójog esetleges jövőbeli kiterjesztése napirenden szerepele vagy sem, valóban még egy őszinte eszmecserét nem folytattunk, azonban joggal merül fel az a kérdés, hogy ha azok a határon túli magyarok, akik a törvény hatására vagy azon kívül Magyarországra jönnek, ha állampolgársággal rendelkeznek, és ha állandó lakhelyük van, akkor természet esen nagyon könnyű számukra a választójogot is megszerezni, és megint csak egy kérdés az, hogy akarjuke. Akarjuke azt, hogy ilyen módon a határon túli magyarság jelentős részére kiterjesszük a választójogot? És természetesen azoknak a kérdéseknek, amelye ket Pokorni képviselő úr megfogalmazott, érdemes a végére járni.
