Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
2206 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm. Elnök Úr! Képviselő Urak! Az imént szocialista képv iselőtársunk, TataiTóth András egy üdítően új szemponttal gazdagította a mai vitát: összeszámolta, hogy 2002 és 2005 között a Medgyessykormány idején mire költöttek többet, és ez összességében az elmúlt három, két és fél esztendőben mennyi pluszkiadást j elentett. Valóban, a mai költségvetési vita egyik legfontosabb alapkérdését tette fel - ha jól idézem , hogy hol a pénz. Áder János Kuncze Gábort idézte egy kicsit ilyen szlenges fordulattal, hogy “hol a lé?”. Valóban, ez egy fontos kérdés, mert a mai vit a is inkább csak arról győzte meg a hallgatókat, nézőket, hogy keressük, hogy mire jut több, mire kevesebb, de ezeket a nagyságrendeket igazán nem érzékelik. A képviselő úrnak azonban azt ajánlom a figyelmébe, hogy amikor ezeket az összeadásokat végzi, és hogy mellette a másik oldalt mivel feleltetjük meg, ezt állítja össze, ott azért tüntesse fel, hogy évente legalábbis 550600 milliárd forinttal nő az adóteher, így a költségvetés bevétele. Most már nincs a fejemben, hogy a költségvetés bevételi főösszege évente mennyivel nő, de valahol az 1000 milliárd forintot megközelíti évente a bevett pénz. Ha az egészségügyet is szóba hozza, akkor az egészségpénztár egyéb bevételeit is vegye figyelembe, ami nem kis mértékben nő minden esztendőben, ez is a félezer mill iárd forintot eléri. És mindenképpen tegye hozzá az államadósság növekedéséből származó 3000 milliárd forintot és a privatizációból fakadó közel 400430 milliárd forintot. Így továbbra is ott lesz egy nagy kérdőjel, indokolt kérdőjel, hogy hol a pénz, képv iselő úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót két percre Katona Tamás államtitkár úrnak; egész pontosan 1 perc 38 másodpercre. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Igen, köszö nöm szépen, elnök úr, látom az időkeretet. Valóban, a költségvetésnek az az igazi kérdése, hogy mire fordít az állam többet, mire kevesebbet. Azért itt néhány tételt érdemes megnézni, én most kizárólag azt teszem, hogy a 2002es tényleges költségvetési ráf ordításhoz képest nézzük, hogy 2005ben mire mennyit fordítunk. Jóléti funkciókra 60,2 százalékkal többet. Az oktatásra 61,8 százalékkal többet. Az egészségügyre 55,8 százalékkal többet, ezen belül a nyugellátásokra 62,4 százalékkal többet, a társadalombiz tosítási és jóléti szolgáltatásokra összességében 55,7 százalék a többlet. A kultúrára 41,4 százalékkal fordítunk többet. Még egy dolog, amivel, úgy tűnik, tartozom. Nem figyeltem, amikor válaszoltam, hogy Tóth István képviselő úr itt volte a teremben. Le het, hogy nem, ezért megismétlem. Itt volt egy polémiánk, hogy hogyan alakulnak a környezetvédelmi kiadások. A költségvetésnek nem ez a filozófiája, hogy hány program és hány sor van egy oldalon, hanem mennyit költünk rá, és nem az, hogy egy fejezet mennyi t költ rá, hanem összességében, és ehhez képest tisztáztuk itt, a vitában, hogy nézzük a tényeket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A 2003as évhez képest az előirányzat lényegesen nőtt: 137 milliárdról 146 milliárdra a kör nyezetvédelemre 2005ben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A Magyar Demokrata Fórum által átadott időre tekintettel megadom a szót Gyimesi Endre képviselő úrnak, Fidesz, 1 perc 35 másodperces idő keretben.
