Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
2189 kell megkérdezni, hogy mire elég ez a pénz, mire jut a többletből, abból a többletből, amely benne van most a javaslatban. Érdemes felsorolni a nagyobb tételeket. Több jut a kistérségeknek, 9 milliárd forint. Persze, ha még szebb színben szeretném feltüntetni a dolgot, akkor azt mondhatnám, hogy kétszer annyi, mint az idén, száz százalékkal növekszik az előirányzat. A lényeg az, hogy a következő é vben 15,5 milliárd forint szolgálja ezeket a jó célokat. Több jut szociális juttatásokra 9,6 milliárd forinttal, szociális támogatásokra; tudják, képviselőtársaim, ez a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, a közcélú munka vég zése, ehhez hasonló kiadások, erre 13 milliárd forinttal jut több. (18.30) Oktatási feladatokra 7,6 milliárd forinttal nagyobb az előirányzat, kulturális célokra 1,3, belterületi utak felújítására 10 milliárd van - eddig ilyen előirányzat nem volt , tömeg közlekedésre 6 milliárddal több, most már 16 milliárd előirányzatot tartalmaz a javaslat. Az EUpályázatok saját erő kiegészítésére 3 milliárddal több, cél- és címzett támogatásra 3,5 milliárd forinttal több. Hát ezek voltak a nagyobb tételek, amelyekre én úgy gondolom, hogy mindenképpen oda kell figyelni. Persze tudom azt is, hogy ezek a számok néha még önkormányzati embereknek se mondanak sok mindent. Mert ugye azt kérdezik, hogy mi jut ebből az adott településre, az ő városukba. Nos, tulajdonképpen elég egyszerű a számítás, mert ezeket a milliárdokat el kell osztani 10 millióval, beszorozni a helyi város lakosságszámával, és akkor pontosan mindenki tudhatja, mint ahogy én, hogy ahol lakom, Kunszentmártonban, ahol közel tízezren élünk, tudom, hogy legalább 80 millió forinttal több támogatást kell hogy megszerezzen az önkormányzatunk. Vagy Nyíregyházán, ahol százezres lakosságszám van, tehát ott 800 millióval több pénzt kell hogy az önkormányzat a jövő évben a költségvetésből kapjon. Persze fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a pénzek nem automatikusan, nem a normatívákba leosztással jutnak oda az önkormányzathoz, hanem - mint ahogy a felsorolásból is kitűnt, ahogy lehetett hallani - ezen növekményeknek a nagy része pályázat útján érhető el. Tehát az ö nkormányzatokon is a felelősség, hogy ebből a többlet nyolcvanegynéhány milliárdból mennyit szereznek meg. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Eddig olyan szép dolgokat tudtam mondani, pedig hát tudom, hogy az önkormányzatok háza táján mégsem ilyen jó a hangul at, nem ilyen rózsás helyzetet látnak helyben a polgármesterek, a pénzügyi vezetők, mert számolgatnak. Nekem is az a tapasztalatom, mint önök közül sokaknak, hogy igen nagy a bizonytalanság, és nem igazán olyan jó a hangulat, mint amilyen lehetne. Talán ér demes két percet még arra fordítani, hogy megnézzük, mik az okok. Először is talán azzal kell számolni, hogy ebben a törvényjavaslatban nagyon sok helyen kipontozott részek vannak, sőt, a 20as mellékletben egy üres táblázat is van. Nos, ezek a kipontozott helyek, az üres táblázat mind a jövő évi bérintézkedésekkel kapcsolatos helyek, és ez okoz egy nagyfokú bizonytalanságot. Miért van ez? Azért, mert ez a kormány azt ígérte, hogy komolyan veszi az érdekegyeztetést, komolyan vesszük azt, hogy a feleknek meg kell állapodni. Nos, én remélem, hogy jó érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek a szakszervezetek is, de remélem, hogy az önkormányzatok is, és a kormánnyal egy olyan megállapodás születik, ami minden fél számára elfogadható. Mi a másik oka annak, hogy még nem igazán jó a hangulat? Nos, lehet, hogy az előirányzatok arányaival van egy kis baj. Nem a működési pénzekre fordítódik a többletkiadás nagy része, hanem a fejlesztésre. A fejlesztések reálértékben igen jelentősen nőnek, a működések pedig nem. Lehe t, hogy ezen az arányon változtatni kell, képviselőtársaim. Azt gondolom, hogy ez egy jó helyzet, amikor a pénz megvan, csak az arányokon kell változtatni, akkor hamar meg fogunk tudni egyezni. Bízom benne, hogy ellenzéki képviselőtársaim is segíteni fogna k ebben a munkában. Én azt gondolom, hogy ha jó döntéseket hozunk itt a parlamentben, mert a pénz, a több pénz ott van az önkormányzati szférában, akkor egy olyan költségvetést tudunk elfogadni, ami után az önkormányzatok és ezáltal a lakosság jól jár, és vállalható és végrehajtható költségvetéseket fogadnak el jövő tavasszal az önkormányzati testületekben.
